Ablakcsere januárban
Csak most szembesülnek a felújítással járó kényelmetlenségekkel azok a lakóközösségek, amelyel sikeresen pályáztak panelfelújítási támogatásért. Egy XV. kerületi tízemeletes házban például télen akar a vállalkozó abalkot cserélni a lakásokban, ennek néhányan ellenállnak. Néhányan "a ló túloldalán" azonban úgy gondolják, örülni kell, hogy a vállalkozó időt szakít a több százmillió forintba kerülő munkákra.
A panel felújítási program a XV. kerületben sikertörténet, két újpalotai épület már az első fordulóban – és a fővárosban az elsők között – támogatást nyert a nyílászáró cserékhez, külső szigeteléshez, kazánfelújításhoz, fűtéskorszerűsítéshez valamint az épület közvetlen környezetének szépítéséhez. Ezen felbuzdulva a közelmúltban tizennyolc újabb ház, 2325 lakás is pályázott korszerűsítési támogatásért. Mint ismert, a korszerűsítéshez azok a panelházban élők kaphatnak állami hozzájárulást, amelyek tulajdonosai vállalják az önrész befizetését – akár részletekben is – és a kerület is segít, vissza nem térítendő kölcsönt ad a költségekhez.
Bármilyen kecsegtető is a panel-program, általában nem könnyű a lakókat megnyerni az ügynek, egyeseket egyáltalán nem lehet meggyőzni a felújítás jelentőségéről. Azokban az épületekben, amelyekben nincs egység, de a többség vállalja a lakónkénti fizetési terheket, a társasház kipótolhatja a nem fizetők miatt hiányzó összeget, ehhez általában kölcsönt vesz fel a lakóközösség.
Az újpalotai Nádastó park 22-es számú tízemeletes úgynevezett pontház tulajdonosai végül egyezségre jutottak, pályáztak, s el is nyerték a támogatást. A részletekkel azonban csak mostanában szembesülnek, s az eltérő igények miatt igen nehéz mindenben megegyezni az emeletenként hat lakás tulajdonosával.
Ilyen például a vállalkozó által télre időzített ablakcsere, amely jelentősen megosztja a ház lakóit. Azt persze tudták, hogy ez a panelprogram fontos eleme, örültek is, hogy újakat kapnak végre a harmincéves, elavult és elhasználódott fa nyílászárók helyett. Arra azonban nem számítottak, hogy minderre télen, a vállalkozó tervei szerint jövő januárban kerül majd sor, hacsak nem lesz mínusz öt fok, vagy még hidegebb Néhányan ellenkeznek is, mondván, dolgozzanak a munkások a fűtési szezonon kívül, s ne télen kelljen fagyoskodni a nyitott szobákban. Hiába a szakértői érvelés – egy ablakot egy óra alatt a helyére tesznek –, a lakók egy része bizalmatlan, nem hiszi, hogy ekkora munka ennyi idő alatt elvégezhető. Megkérdeztünk egy külső, az ablakcserében nagy gyakorlatot szerzett céget is, amelynek képviselője állítja, hogy egy háromtagú csoport egy munkanap alatt két lakásban kicseréli a nyílászárókat. Vagyis, az „egy óra – egy ablak” hihető és szakmailag is elfogadható. Ennek ellenére vannak, akik úgy vélik, tulajdonosként hadd dönthessék el maguk, melyik a lakóközösségük számára a legalkalmasabb időszak a munkákra.
Vita van a fűtési rendszer korszerűsítése, pontosabban a kazáncsere és a hő-szabályozók beépítése, s használata miatt is. A kazánmunkák idejére – a lakók két hetet emlegetnek – ősszel, már a fűtési szezonban, le kellett volna állítani a rendszert. Ebbe végül nem egyeztek bele a tulajdonosok, ezért ezt a munkát tavaszra halasztották.
Az említetteken kívül más problémákat is rendezni kell még most, a mintának tekinthető első felújítás során – nyilatkozta lapunknak Gyurcsánszky János, alpolgármester. Ilyen például az önkényesen beüvegezett loggiák sokaságának sorsa, vagy például a klímaberendezések elhelyezése a homlokzaton. Még az is vitás azonban, hogy a ház melyik falát nevezzék homlokzatnak, merről nézvést legyen egységes az arculat. Ez utóbbi ugyanis alapvető elvárás a program során. Vagyis, számos kérdést most, az első épület felújítása során tapasztaltak alapján kell rendezni és rögzíteni, hogy a később pályázóknak már egyszerűbb legyen.
