A kudarc is lehet siker

A Svédországba induló romák aligha vannak tisztában azzal, mire vállalkoztak. A magyar és a svéd külügyi intézmények bölcsen viselkedtek, amikor közösen igyekeztek minél előbb elejét venni annak, hogy széles körben elterjedjenek a megalapozatlan hírek - dicséri a hivatalosságokat Sik Endre szociológus.

Más kérdés, hogy a kormányzati tisztségviselők egészen másként látják a világot, mint azok a cigányok, akik a kilátástalan szegénység elől menekülnek. Számukra az is siker lehet, amit egyébként kudarcnak szokás nevezni.

Mit remélhetnek Svédországban? Egészen bizonyos - mondta Sik Endre -, hogy politikai menedékjogi kérelmüket elutasítják, és kitoloncolják őket. A bürokrácia azonban világszerte hasonlóan működik, a kitoloncolásig hetek, még inkább hónapok telnek el: addig is ellátást kapnak és fedél van a fejük felett. A romák feltehetően abban reménykednek, hogy találnak valamilyen jogi kiskaput, és legalább a töredékük megveti a lábát Svédországban. Ez már elegendő egy olyan "hídfőállás" kiépítéséhez, amely akár más romák fogadására is alkalmassá válhat.

A szociológus emlékeztetett arra, hogy a kilencvenes évek végén, a vízumkényszer bevezetése előtt Kanadában több száz magyarországi cigány kapott menekültstátust. Rengeteg embert el- és kiutasítottak, mégis: sok cigány család emlékezetében a kanadai eset pozitív példaként rögzült. A roma közösségek ereje éppen abban mutatkozik meg, hogy egyszerre és gyorsan képesek reagálni az eseményekre - hangsúlyozta Sik Endre. Ez persze tragikus következményekkel is járhat, ha a közösség valamiért rossz irányba mozdul.

A rémhírek terjedési sebességét és hatását nem szabad lebecsülni, de a szociológus kevéssé tartja valószínűnek, hogy kivándorlási hullám indulna el. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy a saját belső logikájuk szerint működő cigány közösségek kisebb-nagyobb csoportjai a jövőben is elhagyják majd Magyarországot. Ellentmondó állításokat hallani arról, milyen információk alapján döntöttek úgy a baranyai romák, hogy új életet kezdenek Svédországban. A magyar és a svéd külügyi szóvivő szerint is erős a gyanú, hogy valótlanságokat közöltek velük a svéd viszonyokról. Bodrogi Bea ügyvéd, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda kurátora kérdésünkre elmondta, hogy nem terheli büntetőjogi felelősség azokat, akik - akár jóhiszeműen, akár szándékosan - megtévesztették a romákat. A jog egyik alapelve, hogy a törvény ismeretének hiánya nem mentesít a következmények alól, tehát senki sem hivatkozhat Svédországban arra, hogy idehaza valakitől egészen más tájékoztatást kapott. (Cz. G.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.