Pécs

A hatgyermekes Kovács László Pécsről indult, tegnap három gyermeke - Krisztike, Laci és Ilona - tartott vele Ferihegyről Malmőbe. - Évek óta munkanélküli vagyok, se munkám, se kenyerem - fogalmazott a 48 éves családfő -, csak a sok adósságot hagyom magam után. Meg a másik három gyereket, talán utánam jöhetnek, ha meg tudok kint élni. Akik régebben ott vannak, azt üzenték, menjünk nyugodtan, van munka. Egészen biztos, hogy jobb az élet, mint Magyarországon.

Kovácsék csak odafelé váltottak jegyet; nem akarnak visszatérni Magyarországra. Ugyanezt tette a 40 esztendős, szintén pécsi Lakatos István is, aki öt gyerekével utazott el tegnap. - A legkisebb kilencéves, a legnagyobb 16. Etetnem kell őket. Évek óta nem találok munkát - mondta beszállás előtt. - Azelőtt alkalmi munkáim voltak, egy ideig a MÉH-ben dolgoztam. Most meg az van, ha jelentkezem valahová, és személyesen odamegyek, rám néznek, és azt mondják, betelt a létszám. Hogy mit fogok csinálni Malmőben? Bármilyen munkát elvállalok. De ide soha többet vissza nem jövök.

A "kivándorló" roma csoport igen hálás téma a sajtónak. Miközben a malmői járat utasai a felszálláshoz készülődnek, a tévések és a fotósok körbeveszik azt a kislányt, aki a babáját szorongatja, és félősen bámul a lencsébe. Ez annyira szomorú jelenet, hogy egy idős amerikás magyar hölgy meg is könnyezi.

- Miért mennek? És miért pont Malmőbe? Abba a hidegbe? - teszi föl a kérdést, de a nagy sietségben nincs idő válaszolni. Miként arra a rosszmájú megjegyzésre sem reagál senki, hogy vajon ki vette meg a repülőjegyeket a romáknak. És legfőképp: miért?

Mohács polgármesteri hivatalában találkozott tegnap Kovács István, a város cigány kisebbségi önkormányzatának vezetője nyolc, Skandináviába készülő roma família családfőivel, s igyekezett őket maradásra bírni. A cigány kisebbségi vezető a találkozó után azt mondta, győzködése eredménytelennek bizonyult. A következő három-négy napban várhatóan újabb 10-12 mohácsi cigány család félszáz tagja vág neki az útnak. Kovács István szerint a mostani utazási hullámot néhány olyan roma ösztönözte, aki még a nyolcvanas évek végén települt ki Mohácsról Svédországba. Ők a közelmúltban hazalátogattak, és beszéltek a kinti viszonyokról. Elmondták, hogy az északi államban sikerült beilleszkedniük, van állásuk, biztos jövedelmük, kulturált lakásuk, és úgy látják, hogy gyermekeik sorsa is megnyugtatóan alakul. A hazalátogatók elbeszélései azóta legendaként terjednek Mohácson és Baranya más városaiban. Arra a felvetésre, hogy a menedékjogot kérőket - miként arra a magyar külügyi szóvivő szerdán utalt - a svéd hatóságok valószínűleg kitoloncolják majd Svédországból, többen úgy reagáltak: akkor megyünk tovább Hollandiába vagy Németországba, vissza semmiképp.