Csak az odaútra vettek repülőjegyet a baranyai romák

A korábbi 120 romát tegnap újabb húsz baranyai társuk követte, férfiak, nők, gyerekek vegyesen. A családok azért repültek el Malmőbe, mert itthon minden reményük elveszett - mondták felszállás előtt. A politikai menedékjogról, aminek híre napok óta kering a hazai sajtóban, kevés szó esett. Annál többet emlegették a kiutazók a munkát, a jobb megélhetést.

Pécs

A hatgyermekes Kovács László Pécsről indult, tegnap három gyermeke - Krisztike, Laci és Ilona - tartott vele Ferihegyről Malmőbe. - Évek óta munkanélküli vagyok, se munkám, se kenyerem - fogalmazott a 48 éves családfő -, csak a sok adósságot hagyom magam után. Meg a másik három gyereket, talán utánam jöhetnek, ha meg tudok kint élni. Akik régebben ott vannak, azt üzenték, menjünk nyugodtan, van munka. Egészen biztos, hogy jobb az élet, mint Magyarországon.

Kovácsék csak odafelé váltottak jegyet; nem akarnak visszatérni Magyarországra. Ugyanezt tette a 40 esztendős, szintén pécsi Lakatos István is, aki öt gyerekével utazott el tegnap. - A legkisebb kilencéves, a legnagyobb 16. Etetnem kell őket. Évek óta nem találok munkát - mondta beszállás előtt. - Azelőtt alkalmi munkáim voltak, egy ideig a MÉH-ben dolgoztam. Most meg az van, ha jelentkezem valahová, és személyesen odamegyek, rám néznek, és azt mondják, betelt a létszám. Hogy mit fogok csinálni Malmőben? Bármilyen munkát elvállalok. De ide soha többet vissza nem jövök.

A "kivándorló" roma csoport igen hálás téma a sajtónak. Miközben a malmői járat utasai a felszálláshoz készülődnek, a tévések és a fotósok körbeveszik azt a kislányt, aki a babáját szorongatja, és félősen bámul a lencsébe. Ez annyira szomorú jelenet, hogy egy idős amerikás magyar hölgy meg is könnyezi.

- Miért mennek? És miért pont Malmőbe? Abba a hidegbe? - teszi föl a kérdést, de a nagy sietségben nincs idő válaszolni. Miként arra a rosszmájú megjegyzésre sem reagál senki, hogy vajon ki vette meg a repülőjegyeket a romáknak. És legfőképp: miért?

Mohács polgármesteri hivatalában találkozott tegnap Kovács István, a város cigány kisebbségi önkormányzatának vezetője nyolc, Skandináviába készülő roma família családfőivel, s igyekezett őket maradásra bírni. A cigány kisebbségi vezető a találkozó után azt mondta, győzködése eredménytelennek bizonyult. A következő három-négy napban várhatóan újabb 10-12 mohácsi cigány család félszáz tagja vág neki az útnak. Kovács István szerint a mostani utazási hullámot néhány olyan roma ösztönözte, aki még a nyolcvanas évek végén települt ki Mohácsról Svédországba. Ők a közelmúltban hazalátogattak, és beszéltek a kinti viszonyokról. Elmondták, hogy az északi államban sikerült beilleszkedniük, van állásuk, biztos jövedelmük, kulturált lakásuk, és úgy látják, hogy gyermekeik sorsa is megnyugtatóan alakul. A hazalátogatók elbeszélései azóta legendaként terjednek Mohácson és Baranya más városaiban. Arra a felvetésre, hogy a menedékjogot kérőket - miként arra a magyar külügyi szóvivő szerdán utalt - a svéd hatóságok valószínűleg kitoloncolják majd Svédországból, többen úgy reagáltak: akkor megyünk tovább Hollandiába vagy Németországba, vissza semmiképp.

Olaszország: áldatlan állapotok

Irigylésre méltónak nevezték a magyarországi helyzetet hazánknak azok a roma képviselői, akik bepillantottak az olasz valóságba. Pedig az 57 milliós Itáliában alig 150 ezres a cigány népesség: a cirkuszosként és körhintásként dolgozó 70 ezer olasz szinte teljesen integrált. A többiek kivétel nélkül az utóbbi tizenöt évben a volt Jugoszláviából és Romániából érkeztek. Az olaszul nem, szerb-horvátul, románul, cigányul és pár szót magyarul is beszélő, ortodox vallású, nomád életet élő vándorcigány csoportok a városok peremén, lakókocsikban élnek addig, amíg az olasz szomszédok tovább nem kergetik őket. (Tavaly Milánóban az "elkeseredett" olaszok felgyújtották a cigánytábort.) A parkolókba beköltöző romák a vezetékről lopják az áramot, vizet a közeli kutakból hoznak. A higiéniai feltételek és az iskola helyett koldulni küldött gyerekek miatt a rendőrök és a szociális gondozók mindennapi vendégek náluk. Van, ahol az önkormányzat vasráccsal lezárt területre kényszeríttette be a romákat. Felzárkóztató (nyelvi, oktatási, egészségügyi, foglalkoztatási, kulturális) program nincs: nem sokat segít az úgynevezett közvetítő sem. Olyan romák ők, akik kapocsként dolgoznak honfitársaik és az olasz hatóságok között a gyerekek és az asszonyok védelmében. Az olasz közvélemény számára az idegen ajkú, nomád roma egyenlő a bűnözővel, és ez ellen sajnos a romák sem tesznek. Róma városközpontjában betanított cigány gyerekek lopják meg a turistákat, és az olasz anyák a "gyereklopó" cigányoktól féltik a gyerekeiket. Ennek ellenére Itáliában eddig még soha nem merült fel komolyan a roma jogok védelmének kérdése. Olaszországban a romákkal csak az egyház foglalkozik szerény eredményekkel.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.