Úgy tudjuk, a megbeszélésen nem sikerült megegyezni arról, hogy a gyülekezésről szóló törvényt kiegészítsék-e részletes eljárási szabályokkal, ezért a tartalmi változásokról egyelőre szó sem esett. A ma hatályos törvény egyébként mindössze azt tartalmazza, hogy a demonstrációt a rendőrségnek legalább három nappal előbb írásban be kell jelenteni, és közölni kell a tervezett rendezvény helyét, idejét, célját, a várható létszámot és a szervezők személyi adatait, a hatóság pedig 24 órán belül dönt a tudomásulvételről vagy betiltásról.

A tervezet elsősorban a szeptember-októberi budapesti zavargások során felmerült jogértelmezési problémákra, illetve joghézagokra kíván megoldást adni. A rendőrség nem intézkedett például a Kossuth téren bejelentés nélkül megkezdett demonstráció miatt, mert azt kampányrendezvénynek tekintette, bár nem volt köze a közelgő helyhatósági választáshoz. A tervezet ezért a választási gyűléseket is előzetes bejelentéshez kötné. A javaslat a tekintetben is tiszta helyzetet teremtene, hogy hosszabb időre tervezett tüntetések esetén öt nap után a szervezőket újabb bejelentésre köteleznék. Emellett előírnák, hogy minden rendezvényen be kell tartani a közegészségügyi és a környezetvédelmi szabályokat, az állami ünnepek helyszínéről pedig kitiltanák a tüntetőket. Az előterjesztés szerint ugyanazon helyen több demonstrációt csak akkor vennének tudomásul, ha a résztvevőket fizikailag is el lehet különíteni egymástól, ellenkező esetben a terület a "fürgébb" bejelentőé.

A törvénymódosítás előkészítésének további menetrendjéről a tárcánál nem kívántak nyilatkozni. Így azt az információnkat sem erősítették meg, hogy jövő hétfőn a megbeszélést a szeptember-októberi fővárosi zavargások vizsgálatára alakult bizottság egyes tagjainak közreműködésével folytatják.(Munkatársunktól)