Mihail Fradkov orosz kormányfő a héten aláírta azt a rendeletet, amely 2007. április 1-jétől megtiltja a kiskereskedelemben a külföldi állampolgárok alkalmazását. Nem dolgozhatnak a piacokon, a kioszkokban és a boltokban sem. A tiltás az alkohol- és gyógyszerkereskedésekben pedig már az év elejétől életbe lép. A kormányfő alig néhány héttel az után szentesítette a rendeletet, hogy Vlagyimir Putyin élő adásban a betelefonálók kérdéseire válaszolva elmondta: meg kell védeni a piacokon a helyiek érdekeit. Az orosz államfő szerint az észak-oroszországi Kondopogában egy gyilkosság kapcsán kitört csecsenellenes szeptemberi pogrom is a helyi orosz lakosság védtelenségérzetével függött össze.

Nem véletlenül, épp a piacok "megtisztítását" célozta meg a kormány. A moszkvai piacokon valóban főként azerbajdzsániak vannak - őket követik a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságból érkezők - így az idegenektől tartó lakosság "biztonságérzetét" itt lehetne látványos akciókkal erősíteni a legegyszerűbben. Igaz, kérdés mennyire? Elvégre a piacokon a "nem szláv külsejűek" között sok az orosz állampolgár is. (Putyin egyébként gyakran szinonimaként használja a helyi lakosság és az orosz állampolgár kifejezést, noha az orosz társadalom jelentős része a kaukázusi és közép-ázsiai orosz állampolgároktól is idegenkedik.)

Sokak szerint az intézkedés csak növeli az etnikai alapú diszkriminációt az orosz állampolgárok között. Ráadásul nem oldja meg a valódi problémát: a külföldiek illegális foglalkoztatását. Jogvédők szerint nem a külföldiek egy-egy ágazatból való kiszorítására, hanem a munkaadók hatékony ellenőrzésére volna szükség. Ha a külföldiek nem illegálisan dolgoznának, akkor már nem is lenne jelentősen olcsóbb a munkaerejük. Ezt azonban nehezebb megvalósítani, mint aláírni egy populista kormányrendeletet, vélik. (Becslések szerint 5-14 millió külföldi - FÁK-országbeli - dolgozik Oroszországban, ám csak 700 ezernek van munkavállalási engedélye.)

- Rendben vannak a papírjaim, fizetek havi 800 dollárt a helyemért, kit zavarok a sapkáimmal? - kérdi egy Dmitrijként bemutatkozó azeri. A sátrával szembeni üres helyre mutat: tessék, jöjjenek a moszkvaiak. - Nekem főleg idős nénik tesznek megjegyzéseket a származásomra - szolgál egy meglepőnek tűnő adalékkal Dmitrij szomszédja. Bár, mondja, a nénik aztán mégis vesznek tőle kesztyűt.

- Hát, akkor majd hazamegyünk, aztán piacozzanak a moszkvaiak, ha annyira akarnak! - az azeri férfi beletúr a százötven rubeles pulóverekbe (1 rubel = 8 forint) - Nélkülünk majd 450 lesz ez is!

- Ők legalább akarnak dolgozni! Különben is, mitől külföldiek, akikkel századokon át egy országban éltünk - érvel egy fiatal orosz lány egy kis boltban, amely a sáros betonutak mentén lévő sátorsorok mellett álló egyszintes téglaépületben áll. Három moszkvai lányt ismer a piacon, agresszívek és nagyképűek, mondja. - Mint amilyen maga Moszkva is - toldja meg az állateledelt kínáló pult mögül, gyorsan felfedve származását: Moszkva környéki.

Persze, az itt dolgozókat nemcsak az új rendelet fenyegeti. Ennek a piacnak a tőszomszédságában már magasodik egy készülő bevásárlóközpont. Olyan, amely több piacnak a helyét átvette már Moszkvában. A kormány egyébként az építőipar "külföldietlenítését" is kilátásba helyezte. A többszintes betontömbön most még főleg üzbégek és tádzsikok dolgoznak.

Moszkva, 2006. november

Bundaválaszték Moszkva legnagyobb piacán