A magyar miniszterelnök hozzátette: ösztönözni kell, hogy ne legyenek lelki, kulturális gátak, amelyek nehezítenék a kétoldalú gazdasági viszonyt.

"Az a dolgunk, hogy önök sikeresek legyenek. Ha önök sikeresek lesznek, sikeres lesz a két ország" - mondta Gyurcsány Ferenc az üzletembereknek.

A magyar kormányfő szavai szerint közös, 3-5 milliárd forintos kockázati befektetési alapot létrehozását tervezik annak érdekében, hogy ösztönözzék a magyar, életpályájuk kezdeti szakaszán lévő vállalkozások romániai megjelenését.

Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök elmondta: a felmenő ágban lévő kétoldali politikai kapcsolatoknak az üzleti életben is tükröződniük kell.

Szerinte erre most jó esély van, ugyanis az egyre tőkeerősebb romániai cégek előtt az európai uniós csatlakozással új perspektíva nyílik. A helyi érdekeltségű vállalatok nemzeti érdekeltségűekké, majd nemzetköziekké válhatnak - fűzte hozzá a román kormányfő.

Calin Popescu Tariceanu beszédében Románia két éve bevezetett adópolitikáját ismertette, ami a gazdaságuk élénkítésében szerinte döntő hatással bírt. A személyi jövedelemadó és a vállalati nyereségadó kulcsa egységesen 16 százalék.

A profittöbblettől feltőkésített cégek munkahelyeket teremtettek, a munkaerő-piac átláthatóbb lett, a feketemunka pedig visszaszorult. A romániai kellemes üzleti környezet szeretettel várja a magyar cégeket is - hangoztatta a miniszterelnök.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter jelezte, hogy hasonló egykulcsos adórendszer bevezetésére Magyarországon még középtávon sincsen lehetőség. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni a román adórendszer tapasztalatait.

- Amint néhány más liberális gazdaságpolitikai lépésből is van mit tanulni - jelezte a miniszter. - Nézzük meg azoknak a privatizációknak a sikerét, amelyek érinthetetlennek tűnő magyar cégek romániai megfelelőjét érintették - vetette fel a miniszter. Példaként a Magyar Villamos Műveket említette, ahol a sikeres romániai példát lehetne követni.

Szólt arról, hogy az erdélyi magyarság kisebbségi helyzetén azzal tud Magyarország a leginkább javítani, hogy a gazdasági, az infrastrukturális, az energetikai és az informatikai kapcsolatokat erősítik. Ezáltal a tőke is jobban áramlik, aminek eredményeként munkahelyek jöhetnek létre.

Ioan Codrut Seres román gazdasági és kereskedelmi miniszter elmondta: szeretnék bővíteni az ipari kétoldalú kapcsolatokat. Kiemelte: az információ-technológia, gépipar, faipar, elektronika területét, az ipari klasztereket, a technológiai és az ipari parkok fejlesztését.

Hangsúlyozta, hogy az intézkedések célja bevonni a külföldi tőkét, elsősorban a gépjármű- és a textilipar területén.

Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. által szervezett találkozón mintegy 200 magyar és 80 román vállalkozás vett részt. A megnyitó beszédeket követően a találkozót vállalati megbeszélésekkel folytatják.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idén az első hét hónapban a Romániába irányuló magyar kivitel értéke meghaladta az 1,25 milliárd eurót, ez 26,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Romániából származó import értéke január-júliusban 763,2 millió eurót tett ki, ez 60,4 százalékos növekedés 2005 azonos időszakához képest.

Az ITDH adatai szerint az idei évi kétoldalú forgalom várhatóan meghaladja a 3 milliárd eurót.

A magyar eredetű, vegyesvállalati formában megvalósított tőkebefektetések összértéke Romániában az idén július végéig elérte a 433 millió eurót, amellyel Magyarország a 13. helyen található a külföldi befektetők rangsorában, s ezzel mintegy 3 százalékkal részesedik a külföldről származó befektetések teljes értékéből. A bejegyzett vegyes vállalatok száma meghaladja a 6.000-et. Az újra befektetett nyereséggel, illetve a végrehajtott tőkeemelésekkel számolva a befektetések valós értéke legalább 1 millió dollárra becsülhető.

(MTI)