A jó bécsi tűzoltónak de jól vagyon dolga

A bécsi tűzoltó majdnem olyan, mint a budapesti. Nagy, piros autóval, szirénázva jár, oltja a tüzeket, menti a balesetet szenvedetteket, és minden más is az ő feladata, ha olyasmit kell csinálni, amire nincs vállalkozó. A legnagyobb különbség az, hogy a bécsi tűzoltónak kisimultabbak a vonásai. Ez Friedrich Perneren, Bécs tűzvédelmi igazgatóján, a tartomány tűzoltó parancsnokán is látszik, aki a napokban találkozott  a budapesti kollégákkal.


A két tűzoltóság között a legfontosabb párhuzam, hogy mindkét szervezet a nagyváros önkormányzata alá tartozik de azon kívül, hogy Ausztriában az állam biztosítja az anyagi feltételeket, nincs beleszólása a tűzoltóság működésébe - igaz nincs is erre fenntartott költséges szervezetük - hiszen az csakis az osztrák fővárosra tartozik. Mondhatni Bécs belügye.

A szisztéma jól bevált. Perner úr magától értetődően közli, hogy a szervezeti felépítésüket alapvetően 1686-ban alakították ki és azon kívül, hogy az elő világháború után, 1920 körül némileg finomítottak ezen, máig ebben a rendben végzik a város űz és katasztrófa védelmét. Tűzoltó hagyományoknak persze mi sem vagyunk híján. Budán és Pesten előbb volt hivatásos tűzőrség, mint ahogy a város egyesült volna, hiszen gróf Széchenyi Ödön 1870-ben állította fel az első ilyen szervezetet, amely 1948-ig szinte változatlanul működött. Volt idő, amikor Bécs városa irigyelte Budapest tűzvédelmét.

Bécs Budapesthez hasonlóan nem csupán főváros. Külön tartománynak számít, így az ott működő tűzoltóság egyben egy tartomány tűzoltósága, amely a katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatokat is ellátja. Működéséért és működtetéséért kizárólag a város, illetve a mindenkori polgármester felel. A tűzoltóságnak is csupán a város vezetésének és főleg lakosságának kell megfelelnie.

Az ottani tűzoltóknak már ettől is gondtalanabbak a hétköznapjai, nem szólva munkájuk feltételeiről. Bécsben alapelv, hogy ezer lakosra kell jutnia egy riasztásokkor vonuló tűzoltónak, vagyis az 1,7 millió lakosú városnak éppen 1700 ilyen alkalmazottja van. Mivel Bécs északi és déli része az elmúlt években fejlődésnek indult, a tűzoltóságot is ennek szellemében kell átalakítani. Ha nő a lakosság száma, a létszámon is automatikusan emelnek, esetleg átcsoportosítanak olyan városrészekből, ahol a biztonságot kevesebben is tudják szavatolni.

Minden nap, a város kilenc tűzvédelmi szekciójának 27 tűzőrségén egy-egy szolgálatban ötszázan teljesítenek szolgálatot. Évente 34 ezer beavatkozásra vonulnak ki. Az esetek ötöde tűzeset, a többi műszaki mentés.

A budapesti tűzoltók tizenhét tűzőrségen 1387 vonulós tűzoltó várja a riasztásokat, naponta legfeljebb háromszázan. A munkájuk ugyan nem kevesebb, de a tűz és káresetek száma kiegyenlítettebb, mint bécsi kollégáiknak.
A bécsiek évente 120 millió euróból gazdálkodnak, amelynek döntő többségét a város biztosítja számukra. Nálunk évi 7,5 milliárd forintból, azaz alig 30 millió euróból kell megoldaniuk feladataikat. Mellesleg, mint minden évben jövőre is három laktanyát korszerűsítenek, amire Bécs városa további 39 milliót áldoz. Bár ott a költségvetésből kevesebbet fordítanak bérezésre, Bécsben egy kezdő tűzoltó nettó fizetése a mi tűzoltóink 300 eurójával szemben 1700 euró. A budapesti tűzoltó tehát fél évet dolgozik egyhavi bécsi bérért. Az ottaniak fizetése egyébként magasabb a bécsi bérek átlagánál és a köztisztviselők között is a legmagasabbak közé tartoznak.

Mindez jelzi e hivatás ottani rendkívüli megbecsülését. Nem véletlen, hogy az állásokért sorban állnak a húsz és huszonhat év közötti fiatalok, akik öt hónap alapképzés után még öt évig tanulják a szakmai ismereteket. Hetente 67 órát dolgoznak, évente tehát 120 huszonnégy órás szolgálatot látnak el.

Perner úr szerint Bécs tűzvédelme néhány szakmai alappillérre épül. Ilyen a 27 tűzőrség, a napi készenlétben álló 48 tűzoltóautó és az ötszáz tűzoltó.  Szervezetük így képes garantálni Bécs védelmét, azt, hogy a riasztásokat követően hét percen belül bárhová a helyszínre érkeznek.  Ezt a város vezetése is tudomásul vette. A tűzvédelmi igazgató arra is tudott válaszolni, hogy mi történne, ha a város ezeket a szakmai minimumokat nem biztosítaná: - Jöhet a polgármester, hogy átvegye a felelősséget. Aztán hívnák a tévét, a rádiót és a sajtót, hogy mindezt bejelentsék. Lehet, hogy másnap már nem ő lenne a tűzoltóság vezetője, de a városházának erre a lépésére a következő választásokon a lakosság is válaszolna. Nem véletlen tehát, hogy Friedrich Perner évtizedek óta Bécs város tűzoltóságának vezetője.

Amikor Bécs rendőrségének létszámát csökkentették, akkor azonnal romlott a közbiztonság. Ez azonban a tűzoltóság esetében életeket is követelhet, így nincs az a politikus, aki felvállalna egy ilyen intézkedést. Bécs lakossága - ahogy Perner úr fogalmazott - gyors és kritikus, azonnal keresné a felelőst. Az állam és a politika tehát nem szól bele a dolgukba. Bár gazdálkodásukat a város és egy független a pártok által delegált tagokból álló testület is ellenőrzi, szakmailag szabad kezet kapnak. Az igazgató szerint náluk nincs olyan tűzoltó, aki okosabb akar lenni a másik tűzoltónál.

Budapesten - bár a főváros a tűzoltóság fenntartója-, az állam által milliárdokból fenntartott, de tűzesetekkel, homokzsákokkal és mentéssel nem bajlódó katasztrófavédelemi igazgatóságnak is meg kell felelniük.  Nem véletlen, hogy Budapesten kevésbé kisimultak a tűzoltók vonásai.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.