"A legfontosabb a gyors ütemű felzárkózás"
Az egyensúly megteremtése, a hiány csökkentése mellett reformok szükségesek ahhoz, hogy a hiány tartósan alacsony szinten maradjon, s a fejlesztések segíthetik ahhoz az országot, hogy ne csak EU-tag legyen, de fel is zárkózzon Európához - mondta a miniszter. "A legfontosabb a gyors ütemű felzárkózás" - tette hozzá.
A kormány nagy munkát végzett a rövid távú egyensúlyteremtésben, és a hosszú távú egyensúlyőrzést szolgáló reformok tekintetében is, ennek fontos része a jövő évi költségvetés. Ebben folytatódik az idén megkezdett kiigazítás, egyensúlyteremtés, tovább haladnak a reformok, a tervezet megteremti a feltételeket a 2007-ben jelentősen szélesedő uniós források felhasználásához - mondta Veres János.
A unió és Magyarország pénzügyi kapcsolatáról szólva kijelentette: "a mérleg számunkra kedvező: Magyarország 2007-ben is az unió pénzügyi szempontból kedvezményezett tagállamai közé fog tartozni".
"A jövő évi költségvetésben az egyensúly tekintetében nagy lépést tervezünk" - mondta a miniszter utalva arra, hogy a költségvetés számai összhangban vannak a konvergenciaprogrammal. A hiány a bruttó hazai termék 3,3 százalékával mérséklődik. Így az ez évi 10,1 százalékra várt GDP arányos eredményszemléletű államháztartási hiány jövőre 6,8 százalékra csökken.
A fiskális konszolidációban, a kiigazításban 2007-ben jelentős szerepe van az elfogadott adó- és járuléktörvény módosításoknak - mutatott rá. Ugyanakkor leszögezte, hogy a kiigazító intézkedések a bevételeknél erőteljesebben érintik a kiadási oldalt.
A kiadások csökkentéséhez a közszolgáltatások reformja mellett a költségvetési fegyelem erősítése is elengedhetetlen - hangsúlyozta Veres János. A szigorúbb kontrollt biztosítja szerinte az új költségvetési szabály, amely szerint a tárcák által képzendő tartalék felhasználását a kormány csak akkor engedélyezi, ha a folyamatok a tervezettnek megfelelően alakulnak.
Kiemelte, hogy a kormány határozatot fogadott el a teljes központi költségvetési szervezetrendszer átfogó átalakításáról. "Arra törekszünk, hogy a méretgazdaságosságot szem előtt tartva növeljük az intézményi önálló működés üzemméretét, s megszüntessük a felesleges intézményeket" - mondta. A már végrehajtott létszámcsökkentéseket is figyelembe véve az intézkedések az elkövetkező években több mint 7 százalékkal csökkentik a központi költségvetési alrendszerben foglalkoztatottak számát.
A miniszter utalt arra, hogy a közszférában foglalkoztatottak kereseti pozíciói az utóbbi években javultak, de ez jövőre nem folytatható. A köztisztviselői illetményalap, a bírói, ügyészi alapilletmény, a közalkalmazotti illetménytáblák bértételei, s a közalkalmazotti pótlékalap nem változik, de a munkáltatók központi bérpolitikai intézkedés nélkül is növelhetik a foglalkoztatottak illetményét, ha ehhez megteremtik a fedezetet. Erre a közszféra bértömeg-gazdálkodási szabályai lehetőséget adnak.
A létszámcsökkentés egyszeri kiadásait céltartalék fedezi, ezen felül a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkájának elismerésére külön céltartalék-keret lesz.
Az önkormányzatok forrásai több mint 8 százalékkal emelkednek az uniós pénzekkel együtt (a BKV és a metró nélkül 3,5 százalék), de a fejlesztési támogatások több mint 30 százalékkal bővülhetnek - mondta a miniszter.
A takarékosság az önkormányzatoknál is érvényesül: például csökkent a képviselők tiszteletdíja, nőtt a pedagógusok kötelező óraszáma. "Ez utóbbi adott alapot arra, hogy a közoktatás finanszírozásában reformértékű lépést tegyünk. A támogatás immár nem csupán a gyereklétszámot veszi alapul, de honorálja a hatékony helyi oktatásszervezést is." - mondta.
A tb-alapok költségvetéséről a miniszter közölte: a konvergenciaprogrammal összhangban, a Nyugdíjbiztosítási Alap a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol.
A bevételek meghatározó részét továbbra is a munkáltatói és az egyéni járulékbefizetések adják. Az alap részesedése a munkáltatók 29 százalékos tb-járulékából 18-ról 21 százalékra nő, mégis egyensúlya jelentős részben a központi költésvetési hozzájárulással biztosítható, ami az összes bevétel közel 20 százaléka. Ez utóbbi tétel is a reformok szükségességét mutatja.
"A kormány célja, hogy a költségvetési kiigazítással kapcsolatos tehernövekedés a nyugdíjasokat a lehető legkevésbé érintse". Figyelembe véve a korrekciós intézkedéseket, a méltányossági nyugdíjemelést, a törvény által előírt 4 százalékos nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat, jövőre a nyugdíjasok ellátása megőrzi reálértékét - mondta a pénzügyminiszter.
Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi költségvetésével kapcsolatban kiemelte, hogy azt nagyban meghatározzák a járulékszabályok módosításai, valamint az egészségügyi reform lépései.
Az egészségügyi reform fontos eleme a biztosítási jelleg erősítése: aki nem tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, csak alapszintű szolgáltatásra számíthat - hangsúlyozta Veres János. A reform részeként említette az orvos-beteg találkozónál az igénybevevő által fizetendő díj bevezetését, az ésszerűbb kórházi kapacitás kialakítását és a gyógyszer-gazdaságossági törvényt.
A miniszter köszönetét fejezte ki az Állami Számvevőszéknek a költségvetési törvényjavaslat vizsgálatáért. "Olyan jelentést készítettek, amely számunkra számos fontos, megfontolandó megállapítást tartalmaz" - mondta. Szerinte a jelentés alapvetően pozitív, a jövő évi költségvetési javaslatot a korábbiaknál lényegesen megalapozottabbnak ítéli meg.
(MTI)
