Gyógyszergyári saga: messze még a vége
Mondhatni, még ropogós a gyógyszer-gazdaságossági törvény hétfő este elfogadott módosítása, ám információink szerint máris új javaslaton dolgoznak az érintett tárcáknál. Megegyezés ugyanis sem a gyártók, sem a tárcák, sem a pártok között nincs. A büdzsé 287 milliárdot adna a normál és 18 milliárdot a súlyos betegek medicináihoz járó, elkülönített támogatáshoz. Ezen felül a költségek zömét a gyártók viselnék a tervek szerint. Az orvoslátogatók után fejenként fizetendő ötmilliós tételből 14 milliárd, a forgalom és a támogatás alapján számított visszafizetésből pedig 45 milliárd folyna be.
A vita tárgyát elsősorban az ezen felül fizetendő adó képezi. A viszonylag kevés nagy szereplőt felvonultató piacon ugyanis az adóztatás módjától nagyban függ, miként alakul az egyes gyártók nyeresége, ez pedig a részvényárfolyamaikat is befolyásolja. Ha például az úgynevezett generikus (utángyártott, vagyis nem saját fejlesztésű) készítményekből származó bevételt ugyanazzal az adókulccsal terhelik, mint az originálisakét (saját fejlesztésű, szabadalmi oltalom alatt álló, más által nem gyártható), akkor az az előbbieket sokkal jobban terheli - mondja Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Rt. gyógyszerpiaci elemzője. A generikus medicinákat ugyanis több cég is kínálja, így az árrés, vagyis a nyereség ezeken nem lehet olyan nagy, ellenben az originális készítményeknél a termelői ár tetemes részét is kiteheti.
Gyakorlatilag ez azt jelenti: ha nem különböztetik meg az utángyártott és az originális készítmények adóztatását, az relatíve jobban terheli a magyar gyártókat. Ám ha a drágább készítményekre szabnak magasabb adót, az a külföldi gyártók innovatív gyógyszereinél jelentkezik inkább. A gyógyszerkassza egyensúlyának megtartása tehát ebből a szempontból ágazati kérdéssé (is) válik.
Az elfogadott módosítás szerint ha egy doboz gyógyszer termelői ára ezer forint alatt van, 11, 1000 és 2000 forint között 17, 2000 forint felett pedig 19 százalékos ez az adó. A gyártók számítása szerint ez összesen 30 milliárdos bevételt hozhat a büdzsének a jövőre prognosztizált 420 milliárdos gyógyszerforgalom alapján.
Bizonyos esetekben ugyanakkor kisebb trükkel, pontosabban a mostaninál kisebb kiszerelésekkel lehetne csökkenteni ezt a befizetést - kivéve ha a gyógyszer ára túlzottan magas, vagy az egy terápiához szükséges adag nagysága nem teszi ezt lehetővé.
Úgy tudjuk azonban, a legújabb, a gyártók és a kabinet egyeztetésein cirkáló javaslat egy egységes, 11 százalékos adóról szól. Vagyis azonos mértékben vágnák meg az alacsonyabb árú és profitrátájú, valamint a drágább, jövedelmezőbb készítmények támogatását. A mostani tervezet diktálta körülményeknél tehát önmagában véve ez még nem jelent sokkal szebb jövőt a magyar gyártóknak. Ám az innovatív gyártóknak sem: szerintük az alacsonyabb adókulcs miatt kisebb lesz az így adódó bevétel, vagyis nagyobb összeget lesznek kénytelenek befizetni a forgalomarányos visszafizetés alapján.
A nyilatkozat-hadjárat mindenesetre folytatódik a gyártók között. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója kedden azt mondta: cége egymaga 20 milliárd forintot lenne kénytelen befizetni. Az ágazatra váró pluszteherrel kapcsolatban a kutatás-fejlesztés és beruházás visszafogását, létszámleépítést, ennek révén az állami bevételek csökkenését helyezte kilátásba. Hozzátette: "az importkészítményekből néhány cég az elmúlt években olyan jelentős nyereséget realizált, hogy ha úgy tetszik, van miből finanszírozni". Ezzel az innovatív gyártók magasabb nyereségkulcsaira utalt, ám e külföldi hátterű cégek sem maradnak érvek nélkül. Szerintük ugyanis az uniós versenyjogba ütközne, ha e törvényen keresztül a hazai gyártóknak kedvezne a kormány.
Az mindenesetre valószínű, hogy a cégek kénytelenek lesznek némileg leépíteni orvoslátogatói hálózatukat, a fejenként ötmilliós sarc ugyanis meglehetősen borsos árat szab. A Richter-vezér ugyanakkor száz készítmény gyártásának beszüntetéséről is beszélt. A Concorde elemzője szerint ez leginkább az ezer forint alatti generikus, vagyis egyébként is alacsony jövedelmezőségű szereknél fordulhat elő. Azt ugyanakkor Vágó Attila nem tartja valószínűnek, hogy nagyobb gyártók egyszerűen kivonuljanak az évente 500 milliárdot hozó magyar piacról.
Mindenesetre a megegyezésre nincs sok idő. A gyógyszer-gazdaságossági törvény végső formájáról ugyanis a tervek szerint jövő hétfőn, 20-án szavaz a parlament. Így a hatálybalépés máris két hetet csúszik az eredeti január 1-jei dátumhoz képest. Ez azt jelenti, az év első kétheti forgalma után nincs új adó, vagyis némi bevételtől máris búcsúzhat a költségvetés.
