A moldvai magyarokról, vagyis a csángókról talán sehol nem tudnak annyit, mint a Vatikánban. Nincs népcsoport, amely jobban ragaszkodna római katolikus vallásához. Sok évszázada küszködnek a csángók a görögkeleti ortodox tengerben. Amíg a török hódítás nem tette lehetetlenné, a magyar királyok küldtek hozzájuk papokat. Azután az Erdély által kínált protestantizmust is idegennek találták.

A XVI-XVII. század folyamán magyarul beszélő papokat kérnek Rómától, sokat leveleznek ebben az ügyben a pápával. Ám annak figyelme egyre inkább az új világrészek felé fordul, misszionáriusait inkább oda küldi.

1893. A nemrég megszületett román királyság a csángók hitéletének irányítását a Jászvásáron (Iasi) felállított római katolikus román püspökség irányítása alá rendeli. Templomaikban bevezetik a román nyelvű prédikációt és imát.

1995. december 27. Jakubinyi György - aki 1994. december 4. óta gyulafehérvári érsek - jelzi, hogy még várat magára a pápai döntés, amelynek nyomán a romániai magyar püspökségek egy tartományt alkothatnak. Egyszersmind kijelenti: "Először katolikus hívő vagyok, másodszor a magyar nép fia. A hívők érdekeiért folytatott küzdelemben ez az értéksorrend vezet."

1996. április 25. Markó Bélát, az RMDSZ elnökét fogadja II. János Pál. A politikus kéri a pápa támogatását a romániai kisebbség ügyében. Külön kitér a csángók helyzetére.

1999. március 22. Jakubinyi György érsek összehívja a római katolikus főespereseket és tájékoztatja őket a pápalátogatásról, amelyből, mint jelzi, sajnálatos és megmagyarázhatatlan módon Erdély teljesen kimarad. Emiatt úgy döntenek, hogy a római katolikus egyház nem szervez hivatalos zarándokutat Bukarestbe.

Május 10. A katolikus püspökökkel II. János Pál a nyilvánosság teljes kizárásával találkozik Bukarestben.

Október 12. Szatmárnémetiben sajtóértekezletet tart a Szentszék bukaresti képviselője. Szerinte a csángókérdés valójában nem is létezik. Két nappal később: "Azon vagyok, hogy személyes tapasztalatom legyen a csángókról, ezért előbb-utóbb el kell látogatnom hozzájuk."

2001. március 21. A bukaresti pápai követ Kovásznán kifejti, hogy közel sincs akkora igény a csángók részéről a szentmisék magyar nyelven való celebrálására, mint azt a magyar sajtó hirdeti.

2001. október 10. A Vatikán első ízben adott egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy kész konkrét lépésekkel is előmozdítani a magyar hitéletet a moldvai csángók körében. Erről Mádl Ferenc számol be azután, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott a pápával.

November 13. Az Európa Tanács kedvező véleményt ad a csángó-magyar nyelvről, a csángó hagyományok létjogosultságáról.

2006. október 9. Reményeim szerint már nagyon hamar magyarul is misézhetünk - közli a pusztinai Szent István Egyesület vezetője azt követően, hogy két falubeli asszonynyal a Vatikánban jártak. Kiderült azonban: a jászvásári püspök arról tájékoztatta a Szentszéket, hogy ők nem magyar, hanem csángó misét kértek, e nyelvnek pedig nem lévén írott formája, egyelőre még a liturgiáját sem lehet kidolgozni. Az egyesületi elnök elmondta, hogy a Vatikánból azzal bocsátották el őket: a jászvásári püspökség kezében van a megoldás, a Szentszék megbízik püspökeiben.

2006. november 6. XVI. Benedek fogadja a Magyar Köztársaság elnökét. Sólyom László nyilatkozata szerint a pápánál szóba került a csángók ügye, s ő ezzel kapcsolatban javasolt egy jogi megoldást, amelyet az egyház régóta ismer. Arról van szó, hogy nemcsak területi alapon lehet egyházat szervezni, hanem személyi elven is. Ahogy van például tábori püspök, úgy lehetne a szórványban élő magyarok részére magyar püspököket kinevezni. A hivatalos ebéden egy ezzel kapcsolatos tanulmányát ajándékozta az államelnök az őt vendégül látó bíborosnak.

Ifjú táncosok egy tavalyi budapesti csángó esten