Baranyai romák Svédországban
Hozzátette: elsősorban Baranya megyéből, Pécs és Mohács környékéről érkeztek Malmőbe magyarok, akik saját elmondásuk szerint munkát vállalnának, vagy politikai menedékjogot kérnek. A szóvivő szerint azonban nincs sok esély arra, hogy a kérelmüket megalapozottnak találják, már csak azért sem, mert mindkét érintett ország tagja az uniónak, ezért a kérelemnek rendkívül megalapozottnak kell lennie.
Polgár Viktor megjegyezte: a szóban forgó személyek nyilván nehéz anyagi és szociális helyzetük miatt választották a kiutazást. - Úgy tudjuk, elterjedt közöttük az a hír, hogy aki kiutazik, és nem kap munkát, fejenként 30 ezer svéd koronás támogatásra jogosult. Ez az információ természetesen nem igaz - fogalmazott a szóvivő.
Marie Andersson, a svéd bevándorlási hivatal szóvivője úgy tájékoztatott: a hivatal valóban biztosít ellátást menedékkérőknek, de ez nem az Európai Unió tagállamainak polgáraira vonatkozik. Andre Mkandawire svéd külügyi szóvivő közölte, hogy Svédország és Magyarország együtt igyekszik tisztázni azokat a félreértéseket, amelyek a svéd menedékjoggal kapcsolatban terjednek. Kosztics István, a pécsi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke közvetve már értesült arról, hogy néhány pécsi roma család kiutazott Svédországba, és több itteni família is követni akarja őket - írta pécsi tudósítónk. Kosztics nem tud arról, hogy a Skandináviát célba vevő pécsi romák menedékjogot kérnének, szerinte utazásukat inkább a munkakeresés motiválja.
Kovács István, a mohácsi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke beszélt több olyan mohácsi roma családdal, amely a következő napokban indul Svédországba. Valamennyien megélhetési okokból vágnak neki az útnak, s a már kint lévő társaik is ezért mentek ki. Az áttelepülni készülők eddig főleg feketemunkából éltek, a legtöbbjüknek nincs szakmája, elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban találtak napszámot. Most viszont már feketemunka se nagyon van, ezért döntöttek az utazás mellett. Kovács István próbálta lebeszélni őket. Azzal érvelt, hogy télen Svédországban sincs idénymunka. Az útra készülők azonban úgy tudják, ha munka nincs is, a svédországi segély jó megélhetést biztosít.
Szekó József, Mohács polgármestere csak informálisan hallott a városából Svédországba távozó romákról. Szekó is úgy tudja, hogy a mohácsi cigányok munkát mentek keresni az északi országba, ezért meglepve hallott a menekültkérelmükről. Egyébként a mohácsi romák már az ezredfordulón is külföldre utaztak megélhetési okokból, ám az akkori célállomás Kanada volt. Mintegy másfél száz mohácsi roma família utazott ki Észak-Amerikába, s közülük sokan kértek menedékjogot arra hivatkozva, hogy Magyarországon a származásuk miatt sehol nem alkalmazzák őket. Kanadában kaptak kulturált szállást, részt vehettek nyelv- és szakmai tanfolyamokon, munkát is találtak, a menekültkérelmüket viszont sorra elutasították.
A Kanadába utazó mohácsi romák döntő többsége egyébként két-három év múltán visszatért, de anyagilag nem bánták meg a próbálkozást. Akik a tengerentúlon maradtak, azokról a mohácsi hozzátartozók mind kevesebbet tudnak, a hírek szerint a kintiek áttelepültek az Egyesült Államokba.
