A pozsonyi kormánykoalíciós tanács kedd esti ülésén mindössze arról született egyezség, hogy a kormányfő és a külügyminiszter január végén, a törvényhozás soron következő ülése előtt javasol majd további lépéseket a kabinetnek és a parlamentnek, éspedig amagyar-szlovák kormányközi tárgyalások akkori állásától függően. Mikulás Dzurinda olyasmit mondott az újságíróknak, amiről a tanácskozáson nem döntöttünk - nyilatkozta lapunknak Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke.

A Népszabadság érdeklődésére ezt a vélekedést Martin Maruska, a szlovák kormányfő szóvivője ezekkel a szavakkal cáfolta: - A miniszterelnök a konkrét kérdéseket nem szereti elkenni semmitmondó válaszokkal. Ezúttal is így tett. Néhány újság és hírügynökség azért hibáztatható, hogy csupán a mondat első részét idézte, vagyis azt, hogy Szlovákia kéri Magyarországot, hogy ezt az országot is vonja ki a státustörvény hatálya alól. Megfeledkeztek viszont a további mondatrészről. Ez úgy szólt: vagy pedig módosítsák azokat a rendelkezéseket, amelyek számunkra elfogadhatatlanok. Szó sincs tehát elszólásról - cáfolt a szóvivő.

Csáky viszont ezek után is fenntartja azt a nézetét, miszerint főleg a szlovák kereszténydemokraták (KDH) és a Polgári Egyetértés Pártjának (SOP) vezetői kardoskodtak a rendkívüli parlamenti ülés és kormányfő által említett felhívás elfogadása mellett.

Tegnap Jaroslav Chlebo, szlovák külügyi államtitkár Révkomáromban találkozott helyi értelmiségiekkel. - Szeretném meghallgatni az ügyben minél több magyar ajkú polgár véleményét. S elmondhatom, ez a találkozó tanulságos volt, mert a részt vevők elmondták: elsősorban azért váltják ki a magyarigazolványt, hogy így is kifejezésre juttassák lelki és kulturális kötődésüket a magyar nemzethez, s ez ellen senkinek sem lehet kifogása. Mindannyian arra kértek, próbáljunk meg értelmes egyezségre jutni, mert ez a két nemzet és a két ország érdeke - közölte az államtitkár, aki erre ígéretet tett. Elmondta azt is, hogy magánvéleménye szerint a legtöbbet vitatott kérdésben - a szlovákiai magyar iskolások támogatásának módjában - nem találja megfelelőnek azt a megoldást, hogy az anyagi segítségért Szlovákiában bejegyzett alapítványnál lehessen pályázni. Szerinte ugyanis csak a forma változik. -A szlovák félnek ugyanis elvi kifogása van, éspedig az, hogy ez a rendelkezés beavatkozik az oktatási rendszerünkbe - mondta.

Chlebo arra a kérdésünkre, hogy gyakori külföldi útjai során felveti-e partnereinek a státustörvény ügyét, igennel válaszolt: -Brüsszellel, Kijevvel és Belgráddal is konzultáltunk ebben az ügyben, s elmondhatom, nekünk az a tapasztalatunk, hogy sehol sem fogadták egyértelműen kedvezően a magyar jogszabályt. Az más kérdés, hogy ennek hol, milyen formában adtak hangot - tette hozzá.

Ugyancsak tegnap Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy alkossanak olyan törvényt, amelynek alapján megvonnák a családi pótlékot azoktól a gyermekektől, akik Magyarországról kapnak támogatást. Chlebo külügyi államtitkár ezt a felvetést nem volt hajlandó kommentálni.