Sokéves huzavona oldódott meg az Európai Parlamentnek köszönhetően, amely szerdán immár második olvasatban is elfogadta az Európai Unió szolgáltatási irányelvét. Ezek után a tagállamok jóváhagyása puszta formalitás, a direktíva januárban formálisan életbe is léphet, de a tagországok három évet kapnak, hogy kiküszöböljék a jogrendszerükben, közigazgatási gyakorlatukban még létező, túlságosan piacvédő elemeket. A szolgáltatások szabadsága – mint az EU egyik alapszabadsága – így a remények szerint 2010-től lehet mindennapos gyakorlat.

Az irányelv jelenlegi, erősen kompromisszumos formája az EP két legnagyobb frakciójának, a konzervatív Néppártnak és a szocialistáknak az egyezségén alapul. A középutas változatot az EP februárban első olvasatban hagyta jóvá, majd a tagállamok tanácsa is ezt az irányt követte. Vége az előző Európai Bizottság ultraliberális belső piaci biztosa, a holland Frits Bolkestein nevét őrző, s szitokszóvá vált direktívának: a kompromisszum lényegében száműzte annak kulcselemét, a származási ország elvét. Ez azt jelentette volna, hogy például egy magyar vállalkozás a hazai szabályok szerint működhetett volna Franciaországban. Ez a lehetőség óriási felzúdulást váltott ki Nyugat-Európa számos, „szociális dömpingtől” tartó országában az utcán és a parlamentben, bal-, és jobboldalon egyaránt. Részben a „Bolkestein-irányelv” rémképén, illetve az ügyeletes mumussá vált lengyel vízvezetékszerelőkkel való riogatáson hasalt el az EU-alkotmány a tavaly tavaszi, franciaországi népszavazáson.

A ténylegesen életbe lépő irányelv értelmében nem lehet indokolatlan és aránytalan követelésekkel akadályozni a más tagállamokból érkező cégek működését. Nem lehet például telephely nyitására kötelezni őket. Adott esetben megengedett viszont közbiztonsági, közegészségügyi vagy környezetvédelmi alapon fellépni velük szemben. Az irányelvet gyengíti, hogy számos terület – pl. pénzügyi, banki szolgáltatások, közművek, a szociális ellátás jó része – nem tartozik a hatálya alá; a kivételek nélkül a kompromisszum nem jöhetett volna létre.

Februárban a magyar néppárti és SZDSZ-es EP-képviselők még az irányelv ellen voltak. Most – ha nem is teljes mellszélességgel – felsorakoztak a szocialisták mellé. Végszavazás nem volt, hanem a néppárti-szocialista egyezséget megbontani akaró módosító indítványokat utasították el sorra. - Hosszú és nehéz viták árán sikerült egyezségre jutni bal-, és jobboldal, munkáltatók és munkavállalók, szolgáltatók és fogyasztók, kicsik és nagyok között. Sőt elmondhatjuk: sikerült eltörölni az új és régi tagállamok megkülönböztetését is. Az EP számára történelmi siker, hogy sikerült meghatároznia az unió szociális és gazdasági növekedése szempontjából a legnagyobb és legfontosabb jogszabálytervezet tartalmi lényegét – mondta Herczog Edit (MSZP). Szájer József (Fidesz) reményét fejezte ki, hogy az EU ezzel immár „maga mögött hagyja válságperiódusát, a belső piac új lendületet kap, kis- és középvállalkozásaink pedig esélyt arra, hogy több munkahelyet teremtsenek és hozzájáruljanak az egész unió gazdaságának gyorsabb növekedéséhez.” - Nem elhanyagolható annak a veszélye, hogy az irányelv a gyakorlatban nem egységes szolgáltatási piachoz vezet, hanem legalizálja a piacvédő politikát, amit a tagállamok eddig is folytattak. Az egységes szolgáltatási piacért vívott küzdelem a szavazással nem zárult le - hangsúlyozta ellenben Szent-Iványi István (SZDSZ).

Az ETUC, az európai szakszervezetek szövetsége alapvetően sikertörténetről beszél, munkáltatói párja, az UNICE szerint viszont minden azon fog múlni, hogyan alkalmazzák majd a tagállamok a normát a gyakorlatban.

Brüsszel