Varsó fenntartja a vétót oroszügyben
Az EU-orosz kapcsolatokban meghatározó, s a szilveszteri gázválság óta immár égetően fontos energiakérdéseket is tartalmazó partnerségi megállapodást kötnének a huszonötök Moszkvának. Ennek kitűzött időpontja a jövő heti, helsinki EU-orosz csúcs. Ám kérdés, lesz-e egyezmény. Lengyelország ugyanis az EU-nagykövetek szerdai ülésén is fenntartotta vétóját. Hétfőn az uniós külügyminiszterek a lengyel ellenkezés miatt nem tudtak tárgyalási mandátumot adni Matti Vanhanen finn miniszterelnöknek, az EU-tanács soros elnökének.
A huszonötök tisztában vannak azzal, hogy Oroszország nem fogja ratifikálni az ún. energiachartát, e globális, ám főleg európai aláírókat tömörítő nemzetközi megállapodást. Moszkva ezt ugyan a 90-es években parafálta, de akkor – részben az akkori, alacsony energiárak miatt – kiszolgáltatottabb helyzetben volt. Azóta politikailag, gazdaságilag is megerősödött, a szárnyaló olajárak mellett nem érdeke, hogy túlságosan elkötelezze magát a Nyugatnak. Az európaiak nehezményezik például, hogy Moszkva környezetvédelmi előírásokra hivatkozva távol tartotta a Shellt egy óriásberuházástól, a roppant kiterjedésű, Barents-tengeri Stokman-gázmező kitermelésében pedig a Gazprom nem hajlandó osztozni a multikkal. Ebben teljes mértékben élvezi a Kreml politikai támogatását.
A vállalataik számára átlátható szabályozást és gyakorlatot követelő, valamint az orosz energiaszállítások folyamatosságát is elváró EU-tagállamok abban látják a kiutat, hogy a dugába dőlt energiacharta Moszkva számára is elfogadható elemeit beleveszik a partnerségi megállapodásba. Az idő annyiban sürget, hogy a hónap végén lejár az 1997-ben, tíz évre kötött jelenleg hatályos megállapodás.
A döntési kényszerhelyzetet használják ki a lengyelek, akiknek jelenlegi vezetése egyébként is sérelmi politikát folytat az orosz ügyekben. Varsó egyfelől ragaszkodik az energiachartához, de nem rejti véka alá igazi célját sem: Moszkva azonnal oldja fel a lengyel húsra, illetve egyes zöldségfélékre egy évvel ezelőtt bevezetett embargót. A tilalom szerintük 400 millió eurós exportbevétel-kiesést okoz nekik. Az embargó „egészségbiztonsági” okai a lengyelek szerint mondvacsináltak. Varsó szankciókat is sürgetett Brüsszelben Moszkva megbüntetésére.
Brüsszeli források szerint nagyköveti szinten a lengyel tárgyalási mandátum teljesen kötött, az EU-képviselő manőverezési lehetősége nulla. Az országot vezető Kaczynski-ikrek az ügyet teljesen a kezükben tartják. Nem titok, hogy Vanhanen a napokban folyamatosan győzködi a lengyel vezetést, hogy ne így, más ügyek kárára próbálja érvényesíteni érdekeit. Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök szerdán, ukrajnai útja során jelezte: „jó akarattal” meg lehet állapodni. Varsó és Moszkva között is égnek a telefonvonalak.
Az októberi, informális EU-csúcson, amelynek Putyin is vacsoravendége volt, a felek egyetértettek abban: egymásra vannak utalva. Az orosz gázkivitel 67 százaléka kerül az EU-ba (főleg Németországba), míg az unió behozatala 44 százalékban származik orosz forrásból. A szállítónak fix fogyasztóra, a fogyasztónak megbízható szállítóra van szüksége – szögezték le.