Másfél hónap maradt a kormányzás átszervezésére
Kétségbe vonja a központi kormányzat átalakításáról - vagyis az államigazgatási reformról - szóló tervek megvalósítását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2007-es büdzsé tervezetéről szóló jelentésében. "A koncepció jelenleg kidolgozatlan, a szükséges központi intézkedések ez idáig nem történtek meg" - fogalmaznak a számvevők. Pedig - legalábbis elvben - igencsak kemény határidőket szabott magának a kormány. Július végi határozatuk tételesen, minisztériumokra lebontva tartalmazza például, hogy mely tárcának mikorra kell elkészülnie az átalakításokkal, a megyei egységekbe rendeződött szervezetek régiósítását, öt közhasznú társaság, alapítvány felszámolását, több összevonását írták elő. A legnagyobb változást azonban a könyvelés, az ingatlankezelés, a beszerzés, az informatika és a munkaügy egy kézbe szervezése jelentené: így nem tizenkét minisztériumban könyvelnének, rendeznék a személyügyi papírokat és vásárolnának írószereket, hanem egy helyen. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Szilvásy György tegnapi bejelentése szerint az átszervezések több milliárd forintos megtakarítást hoznak a konyhára jövőre - azt, hogy pontosan mennyit és hogyan, még nem tudni. A kormány határozata szerint mindenesetre január elsejétől már így kellene működni - ám erről jelenleg szó sincs. Illetve csak az van.
A jövő évi költségvetés tervezetében nincs nyoma az átszervezéseknek - a nagy ívű elképzelésből egyetlen konkrét intézkedés született: létrehozták a Kormányzati Személyügyi Központot (KSZK). A Szetey Gábor kormánybiztos, humánerőforrás-menedzser által irányított szervezet igencsak kicsiny. A KSZK éves költségvetése 80 millió forint, amiből 30 millió jut a személyi kiadásokra. Mielőtt ezt soknak gondolnánk: havi szintre lebontva ez körülbelül a kormánybiztos, a gépkocsivezető és a két titkárnő fizetését jelenti.
Pedig január elsejével a központ kezelné a teljes központi közigazgatás, vagyis a több mint hatezer minisztériumi dolgozó személyügyeit. Négy ember erre meglehetősen kevés.
A kormányszóvivői irodán mindezt úgy magyarázták: a szervezet feladatkörét és működési rendszerét 2008. december 31-éig kell fokozatosan kiépíteni. Vagyis a központ 2009-től működik majd teljes gázzal, holott korábban - a konvergenciaprogramban is - a központi közigazgatás átalakítását a jövő évre ígérte és tervezte a kabinet. A csúszás okairól nincs hivatalos magyarázat, csupán annyi, hogy a jövő évi büdzsében szereplő 80 millió forintból a KSZK "maradéktalanul el tudja majd látni a feladatát, hiszen ez az összeg csak a saját költségeit jelenti".
Hozzáteszik: most még a tárcáknál jelennek meg a személyügyi kiadások, mivel ezt a funkciót - vele együtt a személyzetet és a pénzt is - fokozatosan veszi át a KSZK. Persze igencsak nehéz meghatározni, hogy egyes tárcáknál mennyi a közvetlen humánpolitikai kiadás, hány embert vehet majd át a központ, és ennek milyen költségvetési átcsoportosítás a vonzata. De a minisztériumok sem igazán akarják központi kézbe adni szakembereiket, akik általában nem igazán szeretnének munkahelyet váltani. Pedig a hivatalos közlés szerint ők jelentenék a "bázist", amin létrejönne az egységes szervezet.
Ennél rosszabb helyzetben csak az informatika egységesítése van: az Elektronikus Közszolgáltatások Központjának (EKK) megalakítása pusztán terv. A kormányszóvivői iroda szerint a tárcák informatikai feladatait (például a rendszergazdák munkáját) átvállaló szervezet létrejön január elsejétől, ám az Elektronikus Közszolgáltatások Központja sor nem szerepel a 2007-es költségvetési tervben. Annál inkább a négy jogelőd intézmény - a Központi Adatfeldolgozó Hivatal, a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Távközlési Szolgálata, valamint a gazdasági tárca Nemzeti Információs Infrastruktúra-fejlesztési Intézete -, körülbelül ugyanolyan, öszszességében közel 30 milliárd forintos kerettel, mint eddig. A kormányszóvivői iroda mindezt úgy magyarázta: a költségvetés tervezésekor még nem létezett az EKK, ám amint létrejön - vagyis január elsejével -, átveszi a négy szervezetet, és keretükkel is gazdálkodik majd. A minisztériumi számítógépek üzemeltetési feladatainak átadásáról egyelőre nincs szó - a kormányzati informatikai feladatok (a magyarorszag.hu üzemeltetése, a gerinchálózat kiépítése, az adatbázisok kezelése) kerülne egy helyre. Közös informatikára akkor van esély, ha a tárcák az új kormányzati negyedbe költöztek, vagyis jó néhány év múlva. Addig legfeljebb arról lehet szó, hogy munkaügyileg veszik át a tárcák rendszergazdáit a MeH állományába - igaz, ez is hozhat valamennyi megtakarítást.
De nem jobb a helyzet a Magyar Államkincstárnál sem, amely január elsejétől a könyvelési feladatokat venné át, vagy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál, amely az ingatlan- és vagyonkezelésre, illetve -üzemeltetésre szakosodna, vagy a kancelláriához tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnál, ahová a tárcák rendezvényszervezési és ellátási feladatai (például az irodaszerek beszerzése) kerülnének. Ezeken a helyeken szintén januártól indulna a központosított munka, ám a határidő minden bizonnyal módosul. Úgy tudni, hogy felmérés már készült arról, az egyes feladatokra mennyit fordítanak a tárcák, hány ember dolgozik a területeken.
A kormányszóvivői iroda mindazonáltal úgy véli: a nyári kormányhatározat végrehajtása "folyamatos". Példaként említették a kormányalakítást, vagyis a miniszterek számának csökkentését. Ellenben arra a kérdésünkre, hogy milyen megtakarítás volna várható a szervezeti átalakításoktól, nem kaptunk választ - ezt ugyanis csak az átalakítás után lehet megmondani, ám a tervezett intézkedések "még vizsgálat alatt vannak".
Minisztériumi roadshow
Jövő év elejétől már az új rendszerben, a dolgozók teljesítményét folyamatosan értékelve és díjazva működnek majd a minisztériumok. Szetey Gábor személyügyi kormánybiztos a zökkenőmentes átállás érdekében november végéig minden minisztériumba ellátogat, és elbeszélget a munkatársakkal a tervekről
Az agrártárcánál megnyugtatta a munkatársakat: nem történik brutális beavatkozás, hanem a partnerség dominál majd - állítja a személyügyi vezető előadásáról Ficsor Ádám. A szaktárca államtitkára hozzátette: bár a fiatalok lelkesebbek, a tíz-húsz éve ott dolgozók is segítik majd az új szisztémát. Erősen motiválja őket, hogy a teljesítményt először a minisztérium vezetőitől követelik meg, és a magasabb elvárások jobb anyagi megbecsüléssel párosulhatnak.
A puding próbája az evés lesz, de az mindenképpen biztató, hogy a teljesítmény értékelése árnyaltabb lesz az eddigieknél - fogalmaz Szeredi Péter, a honvédelmi tárca kabinetfőnöke. A Honvédelmi Minisztériumban ma hetes skálán mérik a katonák edzettségét, és egy munkakörtérkép segítségével beazonosítható, hogy ki nem teljesíti a rá szabott feladatokat. A jövőben a jól teljesítők akár 30 százalékkal többet vihetnek haza normál fizetésüknél - míg eddig egy hónapnyi fizetés volt a jutalom, s ez akár félévesre is duzzadhat. (Gréczy Zsolt)
