Kicsit gyorsabb gazdasági növekedést és valamivel lassúbb ütemű inflációt prognosztizáltak az elemzők a harmadik negyedévre, illetve októberre, de a friss számok nem keltettek igazi meglepetést. A KSH előzetes becslése alapján a nemzeti össztermék (GDP) 3,6 százalékkal nőtt, szemben a szakértők négyszázalékos előrejelzésével. A szám azonban még változhat, mint ahogy módosult a második negyedévben is - akkor 3,6-ról 3,8 százalékra emelte az ütemet a statisztikai hivatal a végleges adat közlésekor. (Az első negyedben 4,9 százalékos iramot mértek 2005 azonos időszakához képest.)

Az infláció 6,3 százalékra ugrott a szeptemberi 5,9 és az augusztusi 3,5 százalék után. A magyarországi elemzők 6,15 százalékot vártak, s miután a fogyasztói árak növekedése ezt az értéket meghaladta, a piac nyomban kamatemelési spekulációba kezdett. Ennek nyomán a magyar valuta erősödött, az eurót tegnap délután már 258 forinton jegyezték, utoljára ilyesmire tavasszal akadt példa.

Kérdés azonban, mire lehet következtetni a számokból. E tekintetben már inkább megoszlanak a vélemények, tükrözve a költségvetési kiigazítás és a reformprogram végrehajtásában rejlő kockázatokat. Ami a gazdasági növekedést illeti, az előzetes adat nem árul el részleteket a bővülés szerkezetéről, de miután az ipari termelés és az export élénken bővül, lehetséges, hogy az éves ütem eléri vagy megközelíti a négy százalékot, s jövőre sem esik két százalék közelébe - ahogy a kormány számítja -, hanem inkább három százalék körül alakul - mondta Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese. A GKI Gazdaságkutató is hasonló ütemet becsül, mondván, az inkább függ az európai konjunktúrától, mint a hazai beruházás és fogyasztás dinamikájától. Nem tartja kizártnak a kormányzati prognózis felfelé módosítását Barcza György, az ING makróelemzője sem, de ő egyelőre a 2,2 százalékos iramot vetíti előre. A harmadik negyedévi szerényebb lassulás mögött a fogyasztás és a beruházás visszafogottabb lendületét sejti. A beruházások visszahúzódását észleli Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa is, megjegyezve, hogy a kedvező európai adatok fényében a magyar felzárkózás üteme lassulni látszik. Ugyanakkor a KSH közleményéből az is kiderül, hogy a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest nem fékeződött a gazdaság, az iram egy százalékot tett ki, az első és a második negyedben 0,9-0,9 százalékot, s így kiegyensúlyozottnak látszik a növekedés - tette hozzá Palócz Éva. A kutatóintézet konjunktúratesztje sem tükröz érdemi várható visszaesést.

A 6,3 százalékos inflációs adat már egyértelműen jelzi az áfa- és energiaár-emelések hatását, s az ütem még tovább gyorsulhat, mielőtt visszaesik a jövő év második felében. Ám az előrejelzések itt is igencsak eltérőek. Szeptemberhez viszonyítva 0,5 százalékkal mentek feljebb az árak, de az élelmiszerek csak 0,4, míg a ruházkodás 3,8, a vezetékes gáz átlagosan 6,3 százalékkal drágult, miközben az üzemanyagok 0,5 százalékkal olcsóbbak lettek. Tavaly októberhez képest az élelmiszerek 12, a tartós fogyasztási cikkek 2,7 százalékkal drágultak. E kétféle adatsor egyrészt arra utal, hogy élelmiszerár-sokk ment végbe, s a nyáron meggyengült valuta is látszik a ruházati termékek és tartós fogyasztási cikkek árában - véli Petschnig Mária Zita. Barcza György olvasatában azt jelenti, hogy az iparcikkek és az élelmiszerek drágulása kezd megállni.

Az első tíz hónapban 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A Pénzügykutató jövőre 6,5, az ING 7,3, a Kopint-Datorg 6, a GKI 5,8, az MNB pedig 7 százalékos inflációt vár. A tetőzés az első negyedévben lesz, az MNB szerint nyolc százalék felett, az ING előrejelzésében csaknem kilenc, a Kopint elemzésében 7,5 százalékon. A prognózisok szerint 2008-ban három és négy százalék közé kerül viszsza az infláció irama.