Koka, a csecsen emlékezet
Eric Bergkraut nem etnikai szempontból foglalkozik a csecsen konfliktussal. - Ezt a filmben megszólaló Anna Politkovszkaja, a nemrég meggyilkolt híres orosz újságírónő sem tette - fűzi hozzá. A megszólaltatott csecsen nők nem a hatalom, hanem az érzelem, az ember(telen)ség szemszögéből beszélnek tragédiájukról.
- Akiket a film kapcsán megismertem - Zeinab Kasajeva és a többiek - büszke, bátor, önálló nők. Nem tudom elképzelni őket alárendelt, kiszolgáltatott szerepben. Az iszlám a csecseneknél keveredik a törzsi szokásokkal, és semmiképpen sem jellemzi a szigorú vahabita felfogás. Úgy érzem, Putyin politikája ellen, egyfajta sajátos tiltakozásként kezdett el teret nyerni az iszlám.
- Magam is csodálkozom, hogy még élek - válaszolja Bergkraut kérdésére a filmben Politkovszkaja, mintegy előrevetítve sorsát. - Előítéletektől mentes, magával és másokkal szemben igényes újságírónőként ismertem meg - jellemzi Bergkraut Politkovszkaját, aki szerint Csecsenföld "gyarmati típusú" konfliktusba keveredett. - A szobája tele volt levelekkel, fel nem bontott borítékokkal. Az emberek megbíztak benne, a Csecsenföldön elesett orosz katonák szülei is írtak neki.
A film nem tud és nem is akar minden kérdésre válaszolni. Kulcsszereplője az élete kockáztatásával a háborús eseményeket megörökítő Zeinab Kasajeva, aki szerint Csecsenföld belefulladt az örökös lemondásba. A svájci rendező szerint Csecsenföld függetlensége katasztrófával járna, mindkét oldalon túl sok az indulat. Megoldásként valamiféle protektorátust tudna elképzelni, kérdés, hogy ehhez mit szólnának a csecsenek. (D. P.)