Amerika már elnököt keres
Utoljára 1928-ban fordult elő, hogy a választáson nem indult sem a hivatalban lévő elnök, sem az alelnök. Ebben a helyzetben egyik párt politikusait sem köti a hivatalban lévővel szembeni kötelező lojalitás. A pályázóknak azonban problémát okoz, hogy a polgárok az idén általában a mérsékelt, középutas jelölteket kedvelték, ugyanakkor az elnökjelöltté váláshoz meg kell nyerni az előválasztást. Ez utóbbit viszont mindkét oldalon az eltökélt pártaktivisták döntik el, akik nem kedvelik az "ellenséggel" kiegyezni kész centristákat.
Nincs ilyen gondja a demokrata mezőny vezetőjének, Hillary Clintonnak. A volt First Lady, jelenlegi szenátor, pozíciói a pártjában erősek, így megengedheti magának azt a luxust, hogy országos ügyekben mérsékelt, minden baloldali túlzást kerülő programot hirdessen. Neki viszont múltja miatt nehéz lesz republikánus szavazókat átcsábítania, arról nem is beszélve, hogy Amerika sokak szerint még nem kész női elnököt választani.
Az is kérdés, hogy mennyire komoly az esélye Barak Obama szenátornak, a demokraták új kedvencének. A fekete apától és fehér anyától származó politikus remek szónok és mérsékelt nézetei mindkét oldalnak vonzóak lehetnek - de fekete politikus eddig még az alelnökjelöltségig sem jutott. Kétszeres hátránnyal kellene megküzdenie Condoleezza Rice-nak, aki az első fekete és az első nő lehetne a poszton, ám a külügyminiszter, aki sosem töltött be választott tisztséget, egyelőre cáfolja, hogy fontolgatná az indulást.
A republikánusoknál az október végi felmérések szerint Giulianit 29 százalék támogatja, a második a volt vietnami hadifogoly, John McCain. A demokratáknál is népszerű arizonai szenátor 27 százalékon áll. Ő lenne azonban az USA legidősebb frissen választott elnöke: 2008-ban lesz 72 éves, míg a néhai Ronald Reagan csak a második mandátuma kezdetén töltötte be a 73-at. Még egy konzervatív politikusnak van tíz százalék fölötti támogatottsága, Newt Gingrich (12 százalék) volt képviselőházi elnök a jobboldali mezőny egyetlen radikális tagja. New York apai ágon magyar származású kormányzója, George Pataki 5 százalékon áll.
A demokraták élmezőnyét Hillary Clinton vezeti 28 százalékkal, mögötte Obama (17), Al Gore, John Edwards (13-13) és John Kerry (12) a sorrend. Bejelentette indulását John Biden szenátor, a felsőház külügyi bizottságának nagy hatalmú vezetője is.
