A természet is telepít erdőt, miért nem támogatják?
A kétmilliomodik hektár magyarországi erdő Szabó Tibor ópusztaszeri gazdálkodó telepítés alatt álló 67 hektáros erdőbirtokára esik. Gráf József agrárminiszter a gazdával közösen ültetett el egy facsemetét, és fölavatta az ültetvényben állított emléktáblát.
Gráf Józsefet az ünnepség után arról kérdeztük: az erdőgazdálkodást illetően milyen tanulságokat vontak le a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) megvalósítása során szerzett tapasztalatokból, és hogyan használják fel ezeket az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap előkészítésekor. Gráf József azzal kezdte válaszát:
- Az elmúlt két évben a minisztériumnak is sokat kellett tanulnia, hogyan lehet jól szabályozni a folyamatokat. Például: pontosan kell felosztani a kereteket. Nem szabad megengedni, hogy egy év alatt elfogyjon valamelyik jogcím mögül a támogatás, s a következőben már ne lehessen pályázni.
A tárcavezető elmondta: minisztersége alatt mind erősebben támaszkodik a szakmai szervezetek segítségére. A minisztériumnak ugyanis nem a szakmai kérdések eldöntése a dolga, hanem a jogalkotás. Nem a szakmai szervezetek irányítása, hanem a szakmák kiszolgálása. Jók a tapasztalatok ez ügyben: ha a jogszabályokban szereplő célokat a szakma egyetértésével határozzák meg, akkor nem úgy kell kikényszeríteni a végrehajtásukat sem.
Az erdőgazdálkodásban például kiváló az együttműködés a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével (MEGOSZ), amelynek elnöke, Luzsi József Ópusztaszeren is jelen volt, sőt egy informális egyeztetés keretében megállapodtak Gráf Józseffel a következő időszak szabályozásának egyik részletkérdésében. A miniszter beleegyezett, hogy túl lehessen lépni az évi 15 ezer hektáros támogatott telepítési keretet, ha olyan gazdálkodó kér támogatást, aki a pályázat elbírálása előtt beszerezte a csemetéket.
Az NVT-ben csak egyetlen jogcímen lehetett támogatást kérni erdőgazdálkodásra: ha valaki korábbi - többnyire gyenge adottságú - mezőgazdasági területet vont ki a termelésből azzal, hogy betelepítette erdővel. Ennek a döntésnek 2004-ben megvolt a maga indoka, magyarázta Gráf József: attól tartottak, és ez később be is igazolódott, hogy a földalapú támogatás megszerzése érdekében minden lehetséges helyen gabonát akarnak majd termelni a földtulajdonosok.
Az erdőgazdálkodók részéről azonban sokféle kifogás érte ezt a gyakorlatot: miért nem lehet támogatást kapni kopár erdő, vagy hegyterület erdősítésére is? Miért csak a telepítést támogatják - miért nem jár pénz az ültetvények gondozására is? Ha már a gondozást támogatják: miért csak a telepített erdő kezelésére járhat pénz, amikor jelentős területeken történik úgynevezett önerdősülés: "a természet maga is telepít erdőt". Ha az ilyen területet valaki szakszerűen gondozza, ugyanolyan őshonos fajtákból álló erdő válhat belőle, mint abból, amelyet mesterségesen telepítettek. Ha a mezőgazdasági ágazatokban támogatják a gépesítést, miért nem kaphatnak ilyen jogcímen pénzt az erdőtulajdonosok? Ha az erdőtulajdonos nemcsak termeli a fát, hanem fel is dolgozza, akkor azt miért nem támogatják? Ha a szántóföldi növénytermelő igénybe vehet ingyenes, vagy kedvezményes szaktanácsadást, miért nem jár ugyanez az erdőtulajdonosnak? Gráf József szerint az EMVA szabályozásában - amelynek kialakítása még nem zárult le -, figyelembe veszik mindezeket a jogos igényeket.
A miniszter külön hangsúlyozta: a támogatások munkahelyteremtő és jövedelempótló funkcióját. A jövőben közel 20 évig az erdő fenntartási költségeit is támogatják. Ez munkahelyeket teremt olyan vidékeken, ahol kevés a jövedelemforrás. Megélhetési lehetőséget nyújt olyan embereknek, akik ugyan alacsonyan képzettek, de az erdőápolás fortélyaira megtaníthatók. A támogatásokkal gazdaságossá tehető olyan erdők fenntartása, amelyek esetében a fahasznosítás önmagában nem hozna elég bevételt - de a környezet, a talaj, a vizek védelme szempontjából közérdek a zárt erdőborítás fenntartása.
A tervek mostani állása szerint az EMVA 2007 április 1-jétől induló pályázataiból az eddigi egy helyett 12 jogcímen lehet majd támogatáshoz jutni - hangsúlyozta Gráf József. 2007 és 2013 között évente átlagosan 15 ezer hektár erdő telepítésére jut támogatás - a teljes hétéves időszakra erdőgazdálkodási célokra, telepítésre és gondozásra összesen mintegy 95-100 milliárd forint jut az 1250 milliárdos nagyságrendű vidékfejlesztési büdzséből.
