Az egyensúly, a reformok és a fejlesztés hármasa határozza meg a jövő évi költségvetést  – mondta Veres János. A pénzügyminiszter az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának a jövő évi büdzsével első körben foglalkozó ülésén hozzátette: a kormány által az elmúlt hónapokban kezdeményezett reformok elindítása szerepel a büdzsében, így a közszféra átalakításáról szóló döntések következményeit is figyelembe vették.

Példaként a megyei helyett regionálisan szervezett közigazgatási rendszert, vagy a kistérségi együttműködésre ösztönző önkormányzati finanszírozást említette. Az egészségügyi átalakítás következményei is megjelennek a büdzsében: szerepel például benne a vizitdíj bevezetésének hatása. Ugyanakkor a miniszter szerint, ha a tervek a parlamenti vita során változnak, akkor módosítani kell a költségvetésen is, ám – miután az első szavazásokra már sor került – Veres úgy vélekedett, hogy erre nem lesz szükség. A nyugdíjrendszer tervezett változtatásai azonban nem jelentek meg a büdzsében, és a közoktatási és felsőoktatási reformból is csak a már elfogadott törvénymódosítások hatását vették figyelembe.

Az ártámogatásoknál 150 milliárd forinttal kisebb érték szerepel a jövő évi tervekben az ideinél – ahhoz, hogy a kiadás kisebb legyen még szükség van a támogatásokat csökkentő (az árakat emelő) kormányzati döntésekre. Ezek a miniszter elmondása szerint „folyamatban vannak”: a gyógyszerár-támogatásokról, a közlekedési ártámogatásokról, és a gázárak támogatásról kell még határozni, november végéig. A döntések – hangsúlyozta – biztosítani fogják, hogy „a forrásfelhasználása költségvetésben leírt kereten belül maradjon”. Vagyis: hamarosan döntenek majd a központi áremelésekről. Veres az ülésen hosszan beszélt a költségvetésbe épített tartalékokról, és arra kérte a képviselőket: a főszámokat, és leginkább a hiányszámot a parlamenti vita során lehetőleg ne változtassák meg, hiszen ez a konvergencia-programban vállalt kötelezettségek teljesítését jelenti. 

Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnöke az ülésen azt mondta: a költségvetés számos tétele előre maghatározott, alig van mozgástér. Nyugtalanító jelenségnek nevezte, hogy az államháztartás nagy ellátó rendszereinek kiadásaiban a technikai változtatások alig hoznak eltérést. Emiatt is hiányolta, hogy az egészségbiztosítás átalakításáról nem tartalmaz a költségvetés koncepciót. Példaként említette, hogy a járulékot nem fizetők ellátásáról nem született még politikai döntés, miközben a közteher megkerülése jelentős tehertételként nehezedik a büdzsére. A nyugdíjrendszer megváltoztatására is szükség volna, hiszen ma 13 havi nyugdíj kifizetése mellett a bevételek 8-9 havi nyugdíjkiadást fedeznek. Kovács Árpád hiányolta, hogy a közszféra átalakításáról a büdzsé tervezésekor nem állt rendelkezésre információ, és a konvergencia-program megvalósításában jelentős kockázatnak nevezte a reform késését. Szerinte 2007 második felében lehet majd érezni a változásokat, ám ezek kiadásokra gyakorolt hatását „megbecsülni sem lehet”. Az ÁSZ elnöke a bevételek tervezését óvatosnak nevezte, a 2007-es büdzsét olyannak, amely megfelelő tartalékot teremt a hiánycsökkentéshez, ám a nagy társadalmi kérdések megoldásában nem jelent előrelépést, és a reformok számszerűsített hatását sem mutatja be.

Varga Mihály, a költségvetési bizottság Fideszes elnöke azt mondta: nem támogatják a javaslatot, és nem tartják alkalmasnak arra, hogy a kormányzati gazdálkodást ez alapján alakítsák – és leginkább a stratégiai gondolkodást hiányolta a javaslatból. Így például a roma-kérdés megoldására vonatkozó koncepciót, vagy a népesség elöregedésének problémáit oldó elképzelést. Varga szerint a számok azt mutatják: felrobbant a társadalombiztosítási kassza, ezekkel a demográfiai folyamatokkal nem finanszírozható hosszú távon a nyugdíj és egészségbiztosítás – ám nem látszik olyan megoldási javaslat, amely ezen oldana. Hiányolta a választások előtt bejelentett, és állítólag akkor meglévő reformokat, amelyek helyett kapkodást lát csupán. A jövő évi büdzsét a beismerés költségvetésének nevezte, amelyben az elmúlt négy év elhibázott gazdaságpolitikáját fizettetik meg az emberekkel, akik már a zsebükön érzik majd a kormányzati hibák árát. Szerinte ez a leszakadás költségvetése, amellyel távolabb kerülünk az euró bevezetésétől (hiszen nő az államadósság, és az infláció). Varga sorolta a megszorító intézkedéseket (adóemelésektől, az ártámogatások csökkentésén át a vizitdíj bevezetéséig) – és azt kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter nem adott választ arra a kérdésre: hogyan jutottunk idáig. Koncepciótlannak nevezte a törvényalkotást, és azt kérdezte a minisztertől: honnan pótolják a lex Audi néven elhíresült kutatás-fejlesztési kedvezmény, illetve a házipénztáradó alkotmányellenességéből kieső bevételeket? Varga végül azt javasolta: vegyék ki a kormányzati negyed építésének gigantikus tervét a költségvetésből. Szerinte ez felesleges presztízsberuházás, a jövőt felélő lépés, amellyel nem kellene ingerelni az embereket. Nem erre van szüksége Magyarországnak – mondta.

Veres János