A kereset Rumsfeld mellett érinti George Tenet volt CIA-főnököt, valamint azt a három amerikai tábornokot és egy ezredest, akik e két intézmény korábbi vezetői voltak.  

Ugyancsak panaszt nyújtottak be a Bush-kormányzat öt jogásza, köztük Alberto Gonzales jelenlegi igazságügy-miniszter, a Fehér Ház korábbi tanácsadója ellen, akik jogi alapot szolgáltattak az embertelen kihallgatási módszerekhez.

A 220 oldalas kereset benyújtását a karsruhei szövetségi főügyészségen azok a német törvények biztosítják, amelyek  lehetővé teszik háborús bűnök  kivizsgálását, függetlenül attól, hogy hol követték el azokat.

Értesülések szerint a keresetet egyik beterjesztője az a Janis Karpinski, aki a hírhedt Abu-Graib-i fogolykínzások idején az iraki börtönök amerikai parancsnokaként szolgált.  Később az egycsillagos tábornoknőt megfenyítették és  lefokozták, bár a vizsgálat annak idején arra a következtetésre jutott, hogy Karpinski egyetlen intézkedése vagy intézkedésének elmaradása sem befolyásolta különösképpen a visszaéléseket. A kereset másik benyújtója Hannes   Honecker német ügyésznő, s ahhoz több szervezet, illetve magánszemély is csatlakozott. Honecker nyilatkozatában  a háborús bűnök általános büntethetőségére hivatkozott, amit a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) tagállamai, köztük Németország is elismernek, az Egyesült Államok viszont nem.    

Rumsfeld múlt heti lemondása megfosztotta őt a korábbi mentelmi jogától. Jelenleg eljárás folyik ellene és több tábornok ellen az Egyesült Államokban. Az amerikai kormány követelte az eljárás megszüntetését, és decemberre tűzték ki az ezzel kapcsolatos meghallgatást a washingtoni szövetségi bíróság előtt.

(MTI)