A kormányok változnak, a titkosítás örök
Titkosítás kérdésében a hatalom soha nem ismert pardont, legföljebb nem 90, hanem 50 évre rejtette el iratait a nyilvánosság elől. Eddig pusztán kormányrendelet írta elő a tikosítást, de a Gyurcsány-kormány egy, a parlamentnek nemrég benyújtott csomag szerint most magasabb szinten is rendelkezne a "hallgatásról", és törvénybe foglalná a tikosítás szabályait. Igaz, nem feltétlenül önszántából: az Alkotmánybíróság ugyanis mulasztásos alkotmánysértésnek minősítette, hogy az ülések dokumentálásának módját csupán kormányrendelet szabályozza.
A kormányzati szervezetalakítással kapcsolatos törvénycsomag kimondja: a kormány ülései - hacsak a kormányfő másképp nem rendeli - nem nyilvánosak. Az elhangzottakat szó szerint csak kazettán rögzítik, írásban pusztán összefoglaló készül - kivéve, ha valamelyik résztvevő a beszédének teljes dokumentálását kéri. (Nagyjából az eddigi gyakorlat érvényesül: a jelenlegi jegyzőkönyv igen tömör, csak a határozatot rögzíti két-három mondatban, illetve a hozzászólókat listázza, de a mondandójukról hallgat.) Pedig a kormányprogram még azt ígérte: szűkíti a titkosítható döntés-előkészítő adatok körét, mivel az átlátható állam hiánya "a korrupció melegágya". Ám az ágyat, úgy tűnik, melegen tartják.
Az Antall-kormány tagjai még tízórás viták során verték az asztalt, nem csoda, hogy az első kabinet kilencven évre titkosította az ülések jegyzőkönyvét és összefoglalóit, majd 1992-ben a jegyzőkönyvezést is megszüntette. A Horn-kabinet alatt a sommás összefoglaló és a hangfelvétel dívott. Aztán a hangfelvételt 1995-ben eltörölték. S bár az élénk társadalmi tiltakozás miatt visszaállították a rögzítési gyakorlatot, mégis precedenst teremtettek. A hangfelvételtől ugyanis 1998-ban az Orbán-kormány is eltekintett, csak az összefoglaló maradt. Igaz, az adatok titkosságát 90-ről 50 évre csökkentette - miközben a jelenlegi koalíciós pártok hevesen tiltakoztak emiatt. Pető Iván szabad demokrata honatya akkor a demokrácia brutális csorbításáról beszélt. (Most viszont az SZDSZ-esek és a szocialisták szerint szó sincs "ügyek leplezéséről", hiszen a kormányhoz befutó minisztériumi javaslatok, illetve az azokról született döntések is nyilvánosak. Különben is: ellehetetlenítené a kormány működését, ha minden áldott héten saját vitáikat látnák viszont a médiában.) Ennek ellenére a Medgyessy-kabinet is ragaszkodott ahhoz, hogy 50 évig széfben őrizhesse a jegyzőkönyveket, a demokrácia jegyében pedig csak a hangfelvételhez tért vissza. (Ezen a készülő titoktörvény sem sokat változtatna: 50 helyett 40 évben maximálná az adatok titkosságát.)
- Elfogadhatatlan - olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében -, hogy míg a jelenlegi koalíció képviselői ellenzékben többször is felszólaltak a kormányülések anyagának titkossága ellen, valamint kifejezetten a kormányzati munka nyitottságát ígérték, a fentiekkel ellentétes lépéseket tesznek. Az információszabadság alkotmányos védelme érdekében minden fórumon tiltakozni fogunk a titkosítás ellen, s ha erre lehetőséget kapunk, a tervezet társadalmi véleményeztetése során is szívesen elmondjuk álláspontunkat - nyilatkozta lapunknak Kapronczay Stefánia, a TASZ munkatársa, hozzátéve: a jegyzőkönyvek és azok öszszefoglalóinak teljes nyilvánosságát követelik.
Úgy tudjuk, az SZDSZ mérlegeli, hogy mérsékeljék a kormányüléseken elhangzottak titkosságának idejét.
