Csányi Sándor szerint a bevezetett megszorító intézkedések, a költségvetési kiigazítás 2007-2008-ban visszavetheti a hitelkeresletet Magyarországon, és megtörheti a háztartások eladósodottságának erőteljesen növekvő trendjét. Az OTP Bank azzal számol, hogy jövőre a 2006. évi szintnek az 50-60 százalékára esik vissza, és 3 százalék alatt lesz GDP-arányosan a nettó hitelfelvétel. 

Csányi Sándor ezzel együtt optimista, úgy véli, hogy középtávon várhatóan 2008 után újra erőre kap a magyarországi bankrendszer, és ismét eléri azt a mértéket, hogy éves szinten 15 százalékos átlagos profitnövekedést tud majd produkálni.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a közép-kelet-európai régió bővülési ütemét, az itteni bankszektor fejlődését a magyarországinál jóval kedvezőbbnek ítélte meg. Elmondta, a közép-kelet-európai régió országaiban - Magyarországot kivéve - az éves reál GDP-növekedési ráta középtávon 3,6-7 százalék között lesz. Így nominálisan - a helyi devizák euróhoz viszonyított leértékelődését is beszámítva - a nominális GDP-bővülés 10 százalékot is elérhet. A GDP növekedése hozzájárul ahhoz, hogy a lakossági és vállalkozói hitelek növekedési üteme Közép-Kelet-Európában jelentősen bővül, és a nyugat-, illetve kelet-európai szintek között évi 3-7 százalékponttal csökken a különbség, így középtávon Közép-Kelet-Európában  a bankrendszer éves szinten 10-17 százalékkal növelheti nyereségét, ami igen pozitív lehet az OTP fejlődésére, hisz már most is jelentős közép-kelet-európai pozíciókkal rendelkezik. 

Csányi Sándor utalt arra, hogy az Európai Unió vonatkozásában erősödik majd  a pénzügyi csoportok konszolidációja, esetleges összeolvadása, már csak azért is, hogy méreteiket növeljék, és ellen tudjanak állni az észak-amerikai nagybankok esetleges felvásárlási szándékának.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója bejelentette: a bankszövetség és a PSZÁF olyan közös anyag kiadását tervezi, amely megfogalmazná az egyes hazai bankok számára az ügyféltájékoztatási követelmény minimumát. Ez azért szükséges, mert a magyar lakosság pénzügyi ismeretei még mindig igen hiányosak, gyakran nem tudnak eligazodni az ügyfelek az egyes banki konstrukciók között. A szövetség elnöke azt is felvetette, szükség lenne  egy pozitív adóslistára is az országban. "Mindenki tudja, banki alkalmazottak és ügyfelek is, hogy gyakran az egyes hitelfelvételekhez beadott jövedelemigazolások nem az ügyfél valós jövedelmi helyzetét tükrözik" - elemezte. Így könnyen előfordulhat, hogy hitelfelvétel esetén az adott háztartás túlvállalja magát, és hosszabb távon képtelen lesz fizetni a törlesztő részleteket.

Erdei Tamás szólt arról is, hogy a bankszövetség tagjai szerint a hitelintézetek önszabályozásának is erősödnie kell a jövőben. Elmondta: a bankszövetség etikai bizottsága napjainkban már vizsgálja azokat a téves vagy megtévesztő hirdetéseket, amelyek a teljes hiteldíj-mutató mértékét akarják bemutatni, de úgy, hogy az érintett bankok a futamidőnek csupán egy részére érvényes akciós kamatszintet, annál jóval hosszabb időre, akár 20 évre számítják, és ezt közvetítik az ügyfeleknek.

(MTI)