A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy vállalkozói fórumon tartott előadásában beszámolt arról, hogy "ha minden jól megy", a jövő év végén, és 2008-ban csökkeni fog az áremelkedések üteme, de a 3 százalékos inflációs cél elérésére a következő két évben nincs esély.

Hozzátette: a kedden nyilvánosságra kerülő októberi inflációs szám 6 százalék feletti lesz, 2007-ben átlagosan 7 százalékos, 2008 végére pedig 4 százalék körüli infláció prognosztizálható.

Járai Zsigmond magyarázata szerint az emelkedés az MNB-től függetlenül, döntően a kormányzati adó- és az áremelések miatt következett be. Az MNB céljai a monetáris politikát tekintve ezért nem változtak, nem kell másik célt kitűzni. - Azaz változatlanul úgy gondoljuk, az a jó a társadalomnak, a gazdaságnak, ha árstabilitás van, hiszen a vállalkozások akkor tudnak tervezni - közölte a jegybankelnök.

Utalt rá, a monetáris politikának viszonylag kevés eszköze van az infláció befolyásolására. Az egyik legnyilvánvalóbb az alapkamat meghatározása, ennek emelésével próbálják a forintot stabilan tartani.

Beszámolt arról, hogy a magyar államkötvények kamata 5 év múlva várhatóan 2,5 százalékkal lesz magasabb, mint az eurózónában, ezen várakozást tekintve a térségben a forint lesz a legrosszabb helyzetben.

Járai Zsigmond elmondta: Magyarországon az árfolyam lépett elő a legfőbb inflációs tényezővé, és azt szeretnék elérni, hogy ez megváltozzon, s egyéb tényezőktől függjön.

A bankelnök szólt arról, hogy Magyarország számára ugyanakkor különlegesen kedvező pénzügyi környezetet biztosít a befektetők által elvárt 2 százalékos kamatfelár, amely hozzásegít a mostani 8 százalékos jegybanki alapkamat megtartásához.

Járai Zsigmond a következő évi költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte: "ha minden jól megy, most először van beterjesztve olyan költségvetés 2007-re, amelyben legalább a számok igazak. Ha azok az adó- és árintézkedések valóban megszületnek, a béreket valóban nem emeli a költségvetés, a költségvetési deficit nagyjából a tervek szerint alakulhat".

A jegybank elnöke szólt a konvergenciaprogram várható hatásairól, következményeiről is, amely az adók növekedésével az államnak a gazdaságban való erősebb jelenlétében mutatkozik meg.

Azt mondta: az állam adókkal 40 százalékát elvonja a GDP-nek, amely például a szlovákiai 30 százalékhoz képest rendkívül magas, és ezt tartósan nem lehet fenntartani.

Az adó- és áremelkedések következtében lelassul jövőre a gazdaság növekedése, az MNB 2-2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. Mintegy 4 százalékkal csökkennek a lakossági jövedelmek 2007-ben, a fogyasztás csökkenése viszont csak 1,1 százalékos lesz, mert az emberek a jövedelem kiesést várhatóan megtakarításaikból pótolják - mondta.

Járai Zsigmond szerint a legnagyobb kiadáscsökkentés az állam esetében jelezhető, amelynek egyébként beruházási tevékenysége is csökkenni fog. Az állam az autópályaépítéseket is figyelembe véve idén összességében kevesebbet ruházott be, mint a Mol - mondta.

Hozzátette: csökkenni fog az exportnövekedés is, amely idén 15 százalék, 2007-ben 9,8, 2008-ban 9 százalék körül várható.

A bankelnök úgy vélte, hogy a bérek jövőre nem emelkednek az állami szektorban, a vállalkozásoknál átlagosan mintegy 7 százalékos bruttó keresetnövekedés lehetséges.

- Arra számítunk tehát, hogy a konvergenciaprogram következtében a következő években lelassul a gazdaság növekedése, a vállalkozók versenyképessége pedig a környező országokhoz képest valamelyest csökkenni fog - mondta Járai Zsigmond.

Véleménye szerint a program 2009-2010-re kitűzött céljai nem érhetők el, nem látszanak azok a feltételek, amik 2009-2010-ben valóban gyorsítanák a gazdasági növekedést.

Az euró bevezetéséről azt mondta hallgatóságának: "egyelőre ne számoljanak euróval Magyarországon. A konvergenciaprogram keretében is az euró bevezetése nagyjából a közös jövőbe veszett".

- Úgy gondolom, hogy ez a konvergenciaprogram sohasem visz el bennünket az euróhoz. Nincsenek meg a feltételek a maastrichti követelmények teljesítéséhez - jelentette ki.

Közölte: Magyarország az egyetlen uniós állam, amely jelenleg egyetlen euróbevezetési feltételt sem teljesít, és a következő években nem is nagyon fog, lévén, hogy az államadósságnak a GDP 60 százaléka alatt kell lennie. Magyarországon ez idén 68 százalék, 2007-ben 71 százalék lesz.

Talán, ha lesz majd egy jó gazdaságpolitika, 3-5 év alatt el lehet érni az euró bevezetését - fogalmazott Járai Zsigmond.

(MTI)