Százórás program a demokratáktól

Száz nap helyett csupán száz órát kér első törvényjavaslatai elfogadására a kongresszusban frissen többségbe került Demokrata Párt. A januárban öszszeülő új összetételű törvényhozásnak azonban figyelembe kell vennie, hogy nem az amerikai közvélemény tolódott balra, hanem a választási siker érdekében a demokraták húzódtak középre, s a republikánusoknál egy sor mérsékelt politikus veszített.

A választók együttműködést és igazi reformokat akarnak látni, ám a demokratáknak a túloldalon nehéz lesz szövetségeseket találniuk, és nincs elég erejük az elnöki vétó felülbírálásához. Az amerikai belpolitika és főleg a gazdasági szabályok változásai azonban világméretekben is új helyzetet teremthetnek, ha a társadalmi béke érdekében sikerül mérsékelni a tőke profitéhségét. Íme néhány a demokraták vállalásaiból:

Minimálbér-emelés. Az Egyesült Államokban utoljára 1997-ben emelték a szövetségi minimálbért, azóta legalább 25 százalékos volt az infláció. A jelenlegi minimális órabér 5,15 dollár (mintegy 1060 forint), a demokraták javaslata 7,25 dollár (1500 forint). Sok államban már ennél magasabb a kötelező minimális órabér, de a változás 6,6 millió munkavállalót érintene közvetlenül. Az először 1933-ban bevezetett minimumbér (25 cent) mai árfolyamon 1968-ban érte a legtöbbet (az akkori 1,60 dollár most 9,12 lenne). A republikánusok szerint az emelés árt az üzleti életnek, s legalább a kisvállalkozóknál adócsökkentéssel kellene kompenzálni.

Energiapolitika. A demokraták vissza akarják venni az olajtársaságoknak adott szubvenciókat és adókedvezményeket. A pénzt az alternatív energiahordozók, a biodízel és az etanol, illetve a szél-, a geotermikus és a napenergia hasznosítására kívánják fordítani. Fontos szempont az USA függetlenítése a politikailag-gazdaságilag kockázatos olajimporttól. A republikánusok a lépések egy részével egyetértenek, bár az olajcégek várhatóan megpróbálják vétóra bírni George W. Bush elnököt.

Egészségügy. A demokraták javasolni fogják, hogy az idősek egészségügyi ellátási rendszere, a Medicare közvetlenül a gyógyszergyárakkal tárgyalhasson a készítmények áráról. Ezt jelenleg törvény tiltja - beterjesztője a képviselőségtől viszszavonulva évi kétmillió dolláros állást kapott a gyógyszerlobbitól. A csomag része az őssejtkutatás megkönnyítése - ez várhatóan Bush vétójába fog ütközni.

Bevándorlás. A szenátusban már eddig is megvolt a szándék a kompromisszumra, ám a képviselőház konzervatív többsége akadályozta a kiegyezést. Az Egyesült Államokban mintegy 12 millió illegális bevándorló él, a szám évente csaknem egymillióval nő. A demokraták az itt lévők egy részének lehetővé tennék a maradást, a republikánusok inkább a kerítésépítésben látják a megoldást.

Füllentésen kapták George W. Busht. Hat nappal a keddi választások előtt arról kérdezték, Donald Rumsfeld marad-e a védelmi miniszter elnöksége utolsó két évére. A válasz határozott igen volt, ám kiderült, hogy a Fehér Ház ekkor már tárgyalt a miniszter leváltásáról. Bush utólag azt mondta: a választási hajrában nem akart beszélni a személyi változásokról. Az utóbbi fél évszázad amerikai elnökei közül Johnson a vietnami háború, Nixon a Watergate, Reagan az Irán-kontra botrány, Clinton pedig a Monica Lewinskyval folytatott viszonya kapcsán került a hazugság gyanújába. Mégis, sokakat meghökkentett Bush beismerése, miszerint nem kell igazat mondani, ha valami politikailag kényelmetlen. (H. G.)

Illegális mexikói bevándorlók Arizonában. Hosszú út vezet a törvényes letelepedéshez
Illegális mexikói bevándorlók Arizonában. Hosszú út vezet a törvényes letelepedéshez
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.