Az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény szerint a regionális területfejlesztési tanácsokba a kabinet kilenc tagját delegálta, emellett a testület munkájában részt vettek a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a gazdasági kamarák képviselői, továbbá az érintett önkormányzati területfejlesztési társulások legfeljebb hat delegáltja. Vagyis: a kormány egyértelműen kisebbségbe szorult.

1999-ben a Fidesz a törvényt úgy módosította, hogy kilencre növelte a kormány képviselőinek számát, és a tagok közé emelte a megyei jogú városok polgármestereit, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökét, ugyanakkor az önkormányzati társulásoknak megyénként csupán egyetlen helyet biztosított, a gazdasági kamarákat pedig kizárta a testületből. Kiegyenlítődtek az erőviszonyok.

2002 decemberétől a Medgyessy-kormány is lépett: tizenháromra nőtt a kormányzati delegáltak száma, egyértelműsítve a kormányzati többséget.

2004 decemberében a kabinet túlsúlya mérséklődött. E szerint a tanács tagjai: a területfejlesztésért felelős miniszter, a földművelésügyi, a környezetvédelmi, a belügy-, a gazdasági, az egészségügyi, a munkaügyi, az oktatási, az informatikai, a pénzügy-, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter egy-egy képviselője, az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője, a tanács illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei, továbbá a Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Most tehát tizenegy tárca delegálhatja képviselőjét a tanácsba, ám közülük három minisztérium nem létezik, ezért akár indokolt is lehet a törvénymódosítás.