Lamperth: kormányzati többség kell a fejlesztési tanácsokban
Az Európai Unióban a régió fejlesztésén van a hangsúly. A nyáron az Országgyűlésben elvetették azt a törvénymódosítást, amely a választott régiókra ruházta volna a régió fejlesztésének jogát, így az önkormányzatokkal történő egyeztetés után teljes egészében a kormányé a felelősség a fejlesztésekért - közölte a szocialista politikus. Hozzátette: a november 24-ig újjáalakuló testületek összetételéről egy 1999-ben, a Fidesz-kormány idején elfogadott jogszabály rendelkezik. Korábban a területfejlesztési törvényben önkormányzati dominancia volt, de a módosítás után már a kormány rendelkezik erősebb funkciókkal - mutatott rá.
Lamperth Mónika azt mondta: a hét régió operatív programjáról döntenie kell a regionális fejlesztési tanácsoknak, a végső döntést azonban a kormány hozza meg. A miniszter szólt arról is, hogy a regionális operatív programok keretében az első pályázatok 2007 januárjában kerülhetnek kiírásra. Kitért arra, hogy jelenleg az úgynevezett akciótervek készülnek, amelyek a regionális operatív programoknál konkrétabbak, két évre lebontva, részletesen tartalmazzák a terveket.
A tárcavezető a közigazgatási reform kapcsán azt mondta: az önkormányzati szféra régóta kéri a hatás- és feladatkörök áttekintését. Ezt a munkát az Államreform Bizottság végzi, a koordinációért azonban önkormányzati részről a minisztérium felelős, az első határidő november 15 -én jár le, az ezzel kapcsolatos törvényeket február 28-ig kell beterjeszteni - fűzte hozzá.
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára a jövő évi önkormányzati költségvetés kapcsán elmondta: lesznek olyan támogatások amelyek csökkennek, példaként említette az igazgatási támogatásokat, de lesznek olyanok is, amelyek nőnek, mint a szociális juttatások vagy az uniós fejlesztések támogatása. Hozzátette: az önkormányzatoknak az uniós támogatások nélkül idei évhez képest öt százalékkal lesz több a támogatása, uniós támogatásokkal 8,2 százalékkal, ebbe azonban beletartozik a 4-es metró támogatása is, így e nélkül számítva 3,5 százalék a növekedés mértéke.
Az Országgyűlés előtt fekvő költségvetési törvényjavaslatról azt mondta: annak újdonsága, hogy egy plusz három éves költségvetés. Jogi értelemben egy évre készül, de kidolgozása négy évre történt meg, azaz valamennyi tárca négy évre pontosan tudja a költségvetési mozgásterét. A költségvetési szakállamtitkár másik újdonságként említette, hogy a költségvetés 2000 óta először valamennyi kormányzati kiadást tartalmaz.
(MTI)