Nem annyira rossz - összességében talán így jellemezhető az Állami Számvevőszék véleménye a jövő évi költségvetésről, ami azonban azt is jelenti: a számvevők elégedettnek semmiképp sem mondhatók. Az ÁSZ - mint minden évben, így most is - azt írja a büdzséhez készített jelentésben, hogy alig volt ideje elemezni az előirányzatok teljesíthetőségét, és több törvényben leírt szabálynak nem felel meg a tervezet: nincsenek benne a 2006-ra várt számok, nem mutatják be a további két év kiadási terveit, nincsenek meg a létszámkeretek - igaz, ezek jó részét utólag, éppen tegnap pótolták a részletes indoklás benyújtásával. Számos tétel esetében pedig azt kénytelen megállapítani: nem megbecsülhető, hogy a leírt számok teljesíthetők-e. Összességében azonban ez a számvevőszéki vélemény kedvezőbb, mint az előző éveké - például nem találtak olyan bevételi irányzatot az ÁSZ szakemberei, amelynek teljesítése "magas kockázatú" lenne (ez utóbbi körülbelül egyenlő azzal, hogy a várt bevétel szinte biztosan nem érkezik meg az államkasszához).

Némi bevételi túltervezésre azonban így is akad példa: az ÁSZ "közepes kockázatúnak" minősítette az áfából, a regisztrációs adóból és a személyi jövedelemadóból származó bevételeket. A regisztrációs adónál az ÁSZ szerint az idei várható bevételeket becsülték túl, és az erre alapozott jövő évi számok is rosszak - ráadásként nem számoltak az uniós bíróság döntése nyomán visszafizetendő 10 milliárd forinttal.

A személyi jövedelemadóból 167 milliárd forinttal számít többre a kormány jövőre az ideinél - ám a növekedésnek csak harmadát magyarázzák az adószabályok szigorításával. A többlet nagy része - a pénzügyi tárca szerint - a keresetek (nominális) növekedéséből fakad. Ezzel az ÁSZ szerint csak az a probléma, hogy a büdzsé alapján a közszférában nem emelnek keresetet (ez az összes hazai bér 30 százalékát érinti), miközben a megszorítások nyomán várhatóan csökken a foglalkoztatottak száma, és a magánszférában sem várható oly nagy keresetbővülés.

Az áfában is ugyanez a helyzet: a Pénzügyminisztérium (PM) az idén várhatóan beérkező összegnél mintegy 136 milliárd forinttal nagyobb bevételt tervezett - ami logikusan következne a középső áfakulcs emeléséből. Ám a tárca indoklásában a növekedés fő forrásaként a fogyasztás bővülését jelöli meg, miközben a makroszámok a fogyasztás visszaesésével kalkulálnak.

A számvevők szerint a tervszámokban a szeptemberi adó- és áremelés vásárlási kedvet visszatartó hatása sem jelentkezik. Az ÁSZ megjegyzi azt is, hogy a pénzügyi tárca némileg optimistább is lett az idő múlásával. A fogyasztásnak valamivel kisebb ütemű mérséklődését jelzik, mint a konvergenciaprogramban.

További kockázatot jelent az új adók alkotmányossága - az Alkotmánybíróság előtt lévő szabályok nyomán (a házipénztáradótól, a megkövetelt minimum-nyereségadón át a hitelintézeti különadóig) összesen 80 milliárdnyi bevétel kérdéses.

A számvevők azt is megjegyzik: az elfogadott adóváltozások "nem mutatnak az adórendszer évek óta ismert problémáinak megoldása és a korszerűsítés irányába. A jelenleg is bonyolult és hatásaiban áttekinthetetlen rendszer további négy adónemmel bővült, növelve egyúttal az elvonási csatornák számát és az adminisztrációs terheket." A számvevők kifogásolják az adók évközi módosítását, amely növeli a jogbizonytalanságot, és úgy gondolják: a terhek növelésének reális következménye lehet a szürkegazdaság terjedése.

Némi elismerés a kiadások tervezésénél jelenik meg. Igaz, kockázat is van bőven - például azok a tételek, ahol nem jelent korlátot a költségvetésben leírt szám, az előirányzat minden további nélkül túlléphető. Az állami kiadásoknak 40 százaléka ilyen, a szociális juttatások, a lakáskiadások, a kamatkiadások vagy az uniós források - igaz, ezeknél a tervszámokat reálisnak és betarthatónak ítélik meg. Túllépésre - ahogyan minden évben, úgy most is - a gyógyszerkasszánál és a gyógyító-megelőző kiadásoknál számít az ÁSZ.

A számvevők általában is hiányolják a tervezett reformok számszerűsített hatásainak leírását. Azt is megfogalmazzák, hogy az "évek óta ismétlődő kormányzati kezdeményezések ellenére" az államháztartás és a nagy ellátó rendszerek reformja az elmúlt években nem járt eredménnyel. Hangsúlyozzák: nem állt rendelkezésükre információ a tervezett kormányzati lépésekről.

A közszféra átalakítása például - írják másutt - hiányzik a költségvetési tervezetből. A kormányzat "kisebb és hatékonyabb" államra vonatkozó tervének megvalósulása például sehol nem tart. Ennek lépéseit 2007-re ígérték - ám jövőre inkább csak létszámleépítésről van szó, mint átalakításról. Márpedig a leépítés nem megoldás: az idén 6 százalékkal kevesebb embert foglalkoztat a közszféra, ám a kiadások öszszességében mégsem csökkentek. Sőt az idei elbocsátások ellenére a központi költségvetési szervek kiadásai 0,8 százalékkal emelkedtek. Ez "jól mutatja, hogy a szervezeti keretek további ésszerű szűkítése nélkül érdemi megtakarítás nem érhető el" - hangsúlyozzák. Ám "körvonalazódni sem látszik az állami feladatellátás és szervezeti kereteinek felülvizsgálata" - írja az ÁSZ, leszögezve, hogy kezdeti lépéseket is csak az önkormányzati, az agrár- és az egészségügyi tárcánál tapasztaltak.

A közszféra átszervezését a koncepciók előkészítetlensége hátráltatja, mindez "későbbre halaszthatja a konvergenciaprogramban kitűzött határidők betartását".

A számvevők olyan garanciális szabályokat sürgetnek, amelyek biztosítják a konvergenciaprogram megvalósulását. Ezek közül az egyik az állami cégek eladósodásának korlátozása - esetleg tiltása.

Bizakodó londoni elemzők

Londoni elemzők szerint az Európai Unió fél éven belül csökkenti a magyar költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzését, amely jelenleg magasabb a konvergenciaporgramban megjelölt célnál, mert a bizottsági prognózis csak az október végéig elfogadott intézkedések hatását veszi számításba. A JP Morgan szerint a 2007-es költségvetési hiány közel lesz a hivatalos célhoz, és a ház arra számít, hogy az EU-bizottság lefelé módosítja majd hiány-előrejelzését a 2007 áprilisában esedékes, következő féléves jelentésében. A JP Morgan két héten belül kétszer is annak a véleményének adott hangot, hogy az MSZP a parlamenti ciklus második felében esetleg új miniszterelnököt keres majd, növelendő a párt népszerűségét a 2010-es választások közeledtével. (MTI)