Aligha változtatható a gyülekezési törvény
Várhatóan hétfőn véleményezik a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának tervezetét a miniszterelnök által felkért szakértők. A javaslat egyértelműbbé tenné, hogy a gyülekezési jog a közügyek szabad, békés gyakorlását jelenti. Sok olyan konfliktusra reagál, amely a szeptember közepén kirobbant budapesti tüntetéssorozatban, illetve az utcai zavargásokban keletkezett. A kormányfő Ádám Antal nyugalmazott alkotmánybíró, Bán Tamás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöki főtanácsadója és Tölgyessy Péter alkotmányjogász véleményét várja a tervezetről. Az előterjesztést készítő Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztérium képviselői már korábban is találkoztak a grémium tagjaival.
A tárca több ponton is módosítaná az 1989-es gyülekezési törvényt, amelyről most kiderült, hogy számos helyzetre nem kínál megoldást. A rendőrség nem intézkedett például a Kossuth téren bejelentés nélkül megkezdett demonstráció miatt, mert azt kampányrendezvénynek tekintették, bár semmi köze nem volt a helyhatósági választáshoz. Így föl lehetett volna oszlatni. A tervezet a választási gyűlést is előzetes bejelentéshez kötné.
Jelenleg nincs szabály arról, hogy mennyi ideig tarthat egy politikai rendezvény. A gyakorlat szerint vég nélkül, ám a javaslat egyhuzamban legfeljebb öt napot engedélyezne, utána a bejelentést meg kellene ismételni. A Kossuth térihez hasonló "kempingtábor" kialakulását akadályoznák meg azzal, hogy előírnák a közegészségügyi és a környezetvédelmi szabályok betartását is. A tervezet az állami ünnepek méltóságának megóvása érdekében azok helyszínéről kitiltaná a tüntetőket.
A rendőrség számára viszszatérően megoldhatatlan feladatot jelent, ha azonos helyszínen több szervezet is tüntetni kíván. Az előterjesztés szerint két demonstrációt csak akkor vennének tudomásul, ha a résztvevőket fizikailag is elkülöníthetik, ellenkező esetben az első bejelentőé a jog. A törvény garantálná, hogy tüntetést nem lehetne feloszlatni csupán azért, mert azt nem jelentették be. Felvetődött az is, hogy a résztvevők számára tiltsák meg a későbbi azonosítást lehetetlenné tevő álarc viselését, illetve az arc eltakarását.
Amennyiben a felkért szakértők a tervezetet elfogadhatónak minősítik, arról várhatóan ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. Ám szakmai és politikusi körökben is kétségesnek tartják, hogy a javaslatról sikerül megegyezésre jutni; a törvénytervezet elfogadásához a jelen levő parlamenti képviselők kétharmadának támogatására van szükség.
