Januártól nem kell rögzíteniük az iskolán kívüli végzett munkájukat a pedagógusoknak: vagyis például a dolgozatjavítást vagy az órákra való fölkészülést - így tervezi módosítani az idén szeptemberben életbe lépett szabályozást az oktatási tárca. Ezzel a pedagógusok adminisztrációs terheit kívánják csökkenteni - mondta el lapunknak Arató Gergely oktatási államtitkár.

A két hónapja kiadott szabályok szerint kéthavi bontásban munkaidő-nyilvántartást kell vezetniük a pedagógusoknak, amelynek "tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben és a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat".

A pedagógusok ezért szeptember óta szorgalmasan töltögetik ki a táblázatokat. "Tanóra: 5 óra, fénymásolás: 15 perc, korrepetálás: 1 óra, felkészülés: 1,5 óra, adminisztráció: 15 perc" - olvasható például az egyik kispesti általános iskola tanárának hétfői napjánál. Értelmét ugyanakkor nem látják a tanárok. "Ha az a cél, hogy kimutassuk: a pedagógusok is dolgoznak napi 8 órát, akkor azt papíron bárki be tudja bizonyítani, hiszen ellenőrizhetetlen. Aki ennél kevesebbet dolgozik, úgysem fogja bevallani" - mondja a kispesti pedagógus, aki egyébként saját nyilvántartása szerint a 41. héten például 47,5 órát dolgozott.

Hiába szerepel azonban a munkaidő-nyilvántartásban a megengedett heti 40 óránál több munkaóra, túlóradíj az otthoni dolgozatjavításért, a fénymásolásért vagy az órákra való készülésért nem jár. Így ez a nyilvántartás csak növeli a tanárok adminisztrációs terheit. A pedagógusok szerint azonban nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy azt sugallja a társadalom többi tagjának, a diákoknak és szüleiknek, hogy a tanárok nem dolgozzák le a heti 40 órát, ezért kell őket ilyen szigorúan ellenőrizni. Ez pedig tovább rombolja a pedagógusok amúgy sem túl magas megbecsültségét.

Az otthoni dolgozatjavítást és a hasonló tevékenységeket egyébként nem minden iskolában rögzítik, másképp értelmezik ugyanis a rendelkezéseket. Arató Gergely is elismeri, hogy félreérthető a jogszabály megfogalmazása. A dolgozatjavítást például szerinte eddig sem kellett nyilvántartani. A jogszabályt ezért várhatóan decemberben módosítják: egyértelművé teszik, hogy a szervezett iskolai foglalkozásokon túli munkavégzést nem kell nyilvántartani.

A szabályozásnak egyébként az államtitkár szerint az a célja, hogy a pedagógusok által elvégzett kötelező feladatokat - a tanítási órákat, a korrepetálást, a tehetséggondozást - az eddigieknél részletesebben rögzítsék. - Eddig, ha egy pedagógus egygyel több tanítási órát dolgozott le egy héten, mint amennyi kötelező, akkor túlóradíjat kapott. Ha viszont a következő héten eggyel kevesebb órája volt, nem történt semmi - fogalmazott Arató Gergely.

A kéthavi bontásban vezetett munkaidő-nyilvántartás viszont ezt kiegyenlíti, hiszen mindkét hétre az előírt óraszám jön ki, így a pedagógus nem kap túlóradíjat. Ráadásul szeptember óta csak akkor jár túlóradíj, ha a munkáltató által elrendelhető heti két túlórát ledolgozta a pedagógus. Ehhez pedig pontos nyilvántartás kell - közölte az államtitkár. Azokat a feladatokat tehát, amelyekért a pedagógus díjazást kap, továbbra is rögzíteni kell majd.