A magyar-román határtól két kilométerre fekvő 2300 lelkes község lakosainak nyolcvan százaléka román anyanyelvű, sok helybélinek több rokona él Romániában, mint Magyarországon. A polgármester azt mondja: a csatlakozás legnagyobb hozadéka az lesz, ha ezentúl nem kell egy-másfél órán át sorban állni a vámvizsgálatnál, ahogyan az mostanság olykor előfordul. A határ melletti Nagyszalonta ugyanis közelebb van, mint Gyula, így ezután könnyebb lesz akár bevásárolni is átmenni a romániai kisvárosba.

Miközben a polgármester a baráti és a családi kapcsolatok élénkülésére számít, félti a helybéliek munkahelyeit. Amint mondja: így is nagy a munkanélküliség a térségben, és félő, hogy a környékbeli magyar vállalkozók ezután inkább átteszik Romániába a székhelyüket, hogy ott még a Békés megyei béreknél is alacsonyabb fizetésekért foglalkoztassanak embereket. A polgármester mindemellett elismeri: arra is számít, hogy egyes árucikkek, például az építőanyagok olcsóbbá válnak, ha Romániából immár vámmentesen be lehet hozni azokat az országba - ez persze az itteni kereskedőket érinti hátrányosan.

Mindent egybevetve a helybéliek bizakodva várják, hogy a határ túloldalán élő rokonaik, ismerőseik, üzlettársaik uniós állampolgárok lehessenek. A polgármester szerint a romániai fellendülés kihatással lehet a magyarországi térségekre is. - Ha már ez a környék nagyrészt kimaradt EU-csatlakozásunk előnyeiből, talán most, Nyugat-Románia remélt felzárkózásából érezni lehet majd valamit a mi térségünkben is - fogalmazott Martyin Tivadar.

Martyin Tivadar