Munkát keresnek a magyar vámosoknak
E szerint valamennyi átkelőn "egyvonalas" okmányellenőrzést vezetnek be: a magyar és a román határőrök közös létesítményben dolgoznak, és az útleveleket, illetve az EU-n belül úti okmányként szolgáló személyi igazolványt kézből kézbe adják át. Az uniós polgárok számára lehetőség szerint itt is külön sávokat nyitnak.
Az átkelőhelyeket már közösen végigjárták, és döntöttek arról, hogy a közös ellenőrzési pontokat - és az informatikai rendszerek végpontjait - magyar vagy román területre telepítik-e. Ehhez módosítani kell a kétoldalú magyar-román határforgalmi egyezményt, és erről a jövő heti közös kormányülésen várhatóan közös nyilatkozatot írnak alá. Samu kérdésünkre hangsúlyozta: a határőrség létszámát az EU-bővítés nem érinti, hiszen hamarosan - reményeink szerint 2007 őszétől - a magyar-román határszakasz lesz a schengeni térség külső határa. Ezért Románia csatlakozása önmagában nem indokolja, hogy csökkentsék a határforgalom ellenőrzésére, illetve a zöldhatárok őrizetére szolgáló erők nagyságát.
A magyar-román határszakasz a bővítés időpontjától - vámszempontból - belső határnak minősül, de vámszervek a határvámhivatalok megszűnése ellenére sem maradnak munka nélkül. A vám- és pénzügyőrség kommunikációs osztályától kapott tájékoztatás szerint többek között ki kell alakítani a jövedéki termékek hatékony ellenőrzésének feltételeit, mert Románia a dohánytermékek árképzésében 2010-ig átmeneti felmentést kapott. A cigaretta tehát még három évig ott biztosan olcsóbb lesz - viszont a magyar és uniós belső piaci érdekeknek is érvényt kell szerezni (szabadon négy karton cigaretta hozható be). A mélységi ellenőrzés fokozásával meg kell akadályozni a délkelet-európai térségből beáramló termékek - kábítószer, műkincs, márkavédett ruházati termékek, kulturális javak, természeti értékek - illegális kereskedelmét is.
A vámbevételeket Románia és Bulgária EU-csatlakozása alig érinti - tudtuk meg -, mert az unió területére behozott termékek után befolyó vám a brüsszeli közös kasszába kerül. A tagállamok ebből a költségeik fedezésére visszatérítést kapnak, ami Magyarország esetében az idén hétmilliárd forint (ez a vám- és pénzügyőrség bevételi előirányzatának nem egészen egy százaléka). Ez az öszszeg csökkenhet, ha például a Románia felől érkezett árut nem nálunk, hanem már ott vámkezeltetik, ám a "veszteség" várhatóan nem lesz jelentős.
A bővítés hét vámhivatalt (Ártánd, Nyírábrány, Csengersima, Nagylak, Battonya, Lökösháza, Gyula) érint, de az átkelőhelyeken működő egységek megszüntetése miatt nem terveznek létszámcsökkentést. A felszabaduló embereket alapvetően négy területre csoportosítják át: megerősítik a mélységi ellenőrző csoportokat, bővítik az ukrán és a szerb határszakaszon, illetve a jövedéki szakterületen és az utólagos ellenőrzésben dolgozók számát, valamint biztosítani kell a továbbra is fennmaradó vámkezelő helyek működéséhez szükséges létszámot.
A személyi állomány elhelyezése ennek ellenére is gondot okoz, ezért a testületnél már az év elején megkezdődtek az előkészületek. A vámosokat az erre a célra létrehozott internetes fórumon, állománygyűléseken és személyes elbeszélgetések során igyekeznek tájékoztatni a lehetőségekről, s jelenleg az egyéni elképzeléseknek és a testület igényeinek is megfelelő konkrét munkalehetőségek feltérképezése folyik. A cél, hogy a vám- és pénzügyőrség valamennyi érintett munkatársának a lakóhelyétől elérhető távolságban munkát tudjanak adni.
