Egyre kevesebb a hagyományos lemezbolt
A több mint negyven éve alapított Tower Records volt az első olyan hálózat, amelynek tagjai a hatalmas választék mellett éjszakába nyúló nyitva tartással, szakképzett eladókkal várták a vásárlókat. Az utóbbi időben azonban egyre kevesebb hagyományos hanghordozót vásárolnak, így a világszerte kilencven boltot tömörítő áruházlánc forgalma drasztikusan esett, és nem bírta tovább a versenyt. Magyarországon az ezredforduló óta évről évre csökken az eladott lemezek száma. Tavaly az előző évihez képest darabszám tekintetében 23,3 százalékkal, értékben 15 százalékkal kevesebb hanghordozót értékesítettek, és becslések szerint minden eredeti példányra három-négy másolt jut. Így nem meglepő, hogy a lemezboltok piacának átrendeződése itthon is tapasztalható - erősítette meg Jeszenszky Zsolt, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (Mahasz) szóvivője. Tíz éve még 120 bolt adatai alapján készítették a heti eladási slágerlistát, ezek mindegyike kifejezetten lemezbolt volt, vagy legalábbis olyan, ahol a CD fő terméknek számított. - Mára a klasszikus lemezboltok szinte megszűntek, négy, kifejezetten általános CD-boltnak mondható üzlet maradt Rajtuk kívül néhány, egy-egy műfajra (rock, elektro stb.) specializálódott szakbolt maradt, de ezek is pólók, egyéb kiegészítők árusításával tudnak csak talpon maradni.
Az egyik ilyen szakbolt a budapesti CD Pince, amely a rock és metál műfajokra specializálódott, és ahol a hanghordozók mellett pólókat, zászlókat, egyéb relikviákat is lehet kapni. Cseri Attila boltvezető szerint valóban a szakosodás az egyik lehetséges út a fennmaradáshoz, de még így is nehéz talpon maradni. Bár nekik sikerült visszajáró vevőkört kialakítaniuk, és a rockzene kedvelői köztudomásúan hűségesebb vásárlók az átlagnál, de a CD Pincében is megesik, hogy egy-egy törzsvevő nem kéri a kedvence új lemezét, mert már letöltötte a netről.
Jeszenszky Zsolt szerint ezeken kívül létezik néhány műfaj-független bolt, ahol a tulajdonos zene iránti elkötelezettsége miatt árulnak továbbra is lemezeket, de a fő profil és bevételi forrásuk valami más, például könyv - ezek főleg vidéki üzletek. Lemezbolt jellegű üzletnek tekinthető a Media Markt, ahol még viszonylag szélesebb zenei repertoárt és némi szakmai hátteret, eladókat lehet találni, de a lemez itt is inkább vevőcsalogató termék, ráadásként szolgál a lejátszók és egyéb elektronikai eszközök vásárlóinak. Kaphatók lemezek a hipermarketekben is, a választék azonban nagyon szűk, gyakorlatilag kizárólag a TOP 40-es lemezeket árulják. A másik véglet pedig a hatalmas kosarakban, szinte turkálószerűen, ömlesztve, pár száz forintért kínált úgynevezett budget termékek (többnyire különböző válogatásokat, ismeretlen előadókkal újra felénekeltetett nagy slágereket tartalmazó kiadványok), amelyek a Magyarországon megvásárolt hanghordozók majdnem felét adják.
Az internetes lemezeladás itthon még nem jelentős, bár néhány speciális, egyedi vevőket egyedi termékekkel kiszolgáló vállalkozás jól működik, épp azért, mert itt olyan kiadványokhoz juthatnak hozzá a vevők, amelyeket a kiadók és a boltok nem forgalmaznak. Egyelőre a legális letöltés sem túl elterjedt, összesen két ilyen magyar oldal létezik, de ennél nagyobb akadályt jelent a körülményes fizetés: az sms-es fizetés túl magasra srófolja az árat, hitelkártyával pedig itthon egyelőre kevesen mernek az interneten keresztül vásárolni.
