A dugódíj meghódítja Európát
Stockholm újabban arról (is) híres, hogy az ott lakók nemrég népszavazáson vezettek be egy új adót. A vizekkel szabdalt svéd fővárosban új utat építeni már csak híd- és alagútépítések árán lehet, ráadásul nem biztos, hogy megéri: nincs olyan nagyváros a világon, ahol az állandósuló forgalmi torlódásokat útépítéssel sikerült volna megoldani (az új út mindig új forgalmat is generál), csak a forgalomcsillapítás jelent megoldást. Ahhoz, hogy a city továbbra is használható legyen, legalább 15 százalékos forgalomcsökkentést kell elérni, erre pedig - tanulmányok sorának egybecsengő konklúziója szerint - a népszavazással is megerősített behajtási díj a leginkább költséghatékony módszer.
Jelenleg évente átlagosan 361 komoly baleset történik a túlzsúfolt stockholmi utakon (ebből 18 halálos), az álló, de füstölő autók miatt megnövekvő légszennyezés évente közel száz új rákos megbetegedésért felelős, 50 ezer stockholmi kényszerül komoly zajterhelésben élni, és mindez - az elvesztegetett idővel együtt - évi 600-800 millió euró kárt okoz.
Városi behajtási díjat először Szingapúrban vezettek be 1975-ben, azóta Bergen, Trondheim, Oslo és London is élt ezzel a lehetőséggel, Milánó, Torinó, Helsinki, Göteborg, Pécs és Prága pedig fontolgatja a bevezetést. Az elv támadhatatlan: aki (különösen csúcsforgalomban) autójával behajt a város(központ)ba, az többletterhet okoz a társadalomnak (lebénítja a forgalmat, elfoglalja a szűkös közterületet, szennyezi a levegőt, zajt csinál stb.), méltányos tehát, hogy a finanszírozásba is beszálljon. Ez tehát nem egy újabb értelmetlen sarc, hanem a városi környezet igénybevételének szerény díja, amit ráadásul Stockholmban kizárólag a tömegközlekedés fejlesztésére és parkolók építésére lehet fordítani.
A díjszedő rendszert az IBM tervezte és készítette. A be- és kihajtó autókat a díjas zóna határán felállított kapuknál kamerák regisztrálják a rendszám alapján, fizetni banki átutalással, elkülönített "útdíjszámláról" vagy előre váltott jeggyel lehet. A rendszer jól működik, az első fél év tapasztalatai alapján a fel nem ismert autók aránya alig egy százalék. Fizetni (alkalmanként maximum 2 eurónyi öszszeget) a zónán belül lakóknak is kell, ennek ellenére az ő körükben a legnagyobb a dugódíj támogatottsága. Nem véletlenül: elsősorban ők részesülnek a forgalomcsillapítás áldásaiból.
A forgalomarányos (a csúcsforgalom óráiban a legmagasabb) útadó 22-25 százalékkal csökkentette a belváros járműforgalmát, 15 százalékkal a légszennyezést, káros közgazdasági hatást (például a belvárosi üzletek vevőinek elpártolását) nem sikerült kimutatni. A díj bevezetését eleinte a legtöbb stockholmi (és az egész média) ellenezte, a kedvező tapasztalatok alapján azonban a szeptemberi népszavazáson így is 52 százalékos többséget kapott, ezért nemsokára állandósítják.
Lapunk információi szerint a fővárosi önkormányzat egyelőre nem tervezi hasonló útdíj bevezetését, ugyanakkor a hivatalos álláspont szerint "hosszú távon nem kerülhető meg a kérdés vizsgálata". Addig azonban még jó néhány százmilliárdot elköltenek majd (részben felesleges) útépítésekre.
