Függetlenségeink története - így lehetne legjobban összefoglalni, miről is szólt az európai uniós forrásokból finanszírozott egyhetes történelmi diákkonferencia Norvégiában. Az unión kívüli színhely kiválasztását magyarázhatja, hogy a támogatók arra is kíváncsiak voltak, befolyásolja-e a függetlenséghez való hozzáállást az EU, ehhez pedig szükség van kontrollra. A norvég csapat egyébként a pályázati űrlapra azt is beírta, hogy "azért nem akarunk belépni az Európai Unióba, mert féltjük a halainkat, az olajunkat, és különben is, hadd legyünk egy kicsit függetlenek!"

A szervezői feladatokat az Oslótól 60 kilométerre fekvő, dél-norvégiai Brandbu városának középiskolája vállalta. A részvételi feltételeknek végül csak négy másik nemzet képviselői feleltek meg: Magyarországon kívül Belgiumból Flandria, Németországból Szászország, Spanyolországból pedig Katalónia.

A Simonics Cecília angol-francia szakos és Ősz Gábor történelem-filozófia szakos tanár vezette magyar csapat (Karmacsi Andrea, Nagy Anett, Nagy Nikolett, Várszegi Zsófia és Kovács Bence Miklós) a hazai szabadságvágyért tett erőfeszítéseket és következményeit a függetlenségi nyilatkozatok mentén haladva mutatta be a tudományos tanácskozáson. Így került sorra az ónodi országgyűlés a Rákóczi-féle szabadságharcból, a debreceni függetlenségi nyilatkozat az 1848/49-es forradalomból, az őszirózsás forradalom végén a népköztársaság kikiáltása (1918), az 1956-os semlegességi nyilatkozat, majd az 1989/90-es rendszerváltás két fő eseménye: a harmadik köztársaság kikiáltása és a szovjet csapatok kivonása (1991).

A rendezvény folytatásaként jövőre Drezdában rendeznek diáktalálkozót és konferenciát Annak a témája az Európai Unió és a függetlenség kapcsolata lesz.

Elõadás a magyar függetlenség háromszáz évvel ezelõtti állomásáról