A harcok ugyanis tíz évnél hoszszabb ideje tartottak az egymást váltó monarchista kormányok és a vidéki bázisú maoisták között.

A mostani megállapodást megelőzte az a tüntetéssorozat, amely Gianendra királyt rákényszerítette, hogy lemondjon udvari puccsal szerzett abszolút hatalmáról, és az általa feloszlatott parlament pártjai által alakított koalíciós kormánynak adja át a valós hatalmat. A királypuccs indoka is az volt, hogy az alkotmányos rendszer képtelen volt megbirkózni a maoistákkal. A kormány és a lázadók májusban kezdték el a tárgyalásokat a tűzszünet helyreállításáról és politikai megállapodásról. Mostani egyezségük értelmében pedig december elsejével ideiglenes kormány alakul Nepálban a maoista lázadók részvételével.

„Feloszlatják a jelenlegi parlamentet, és ideiglenes parlament alakul november 26-ig. December 1-jéig megalakul a maoistákat is magában foglaló ideiglenes kormány” – közölte Hridajes Tripathi kereskedelmi miniszter a 16 órán át tartó tárgyalások végeztével.

Ram Csandra Pudel, a kormányoldal másik tárgyalója szerint a hét kormánypárt és a maoisták „történelmi megállapodást” kötöttek, amelynek célja, hogy véget vessen a tíz éve tartó lázadásnak. Az 1996-ban kezdődött maoista lázadásban legkevesebb 12 500 ember vesztette életét. Az új parlamentnek 330 képviselője lesz, amelyből 75 képviselői helyet kap a Nepáli Kongresszus Párt, 73-73-at a Nepáli Kommunista Párt, illetve a magukat szintén kommunistaként jelző lázadók. A fennmaradó helyeket a jelenlegi kormányban részt vevő öt másik párt között osztják el.

Gianendra király jogállásáról azután döntenek, hogy megválasztják az alkotmányozó nemzetgyűlést, amely elfogadja az ország új alkotmányát – közölte Csandra Pudel.

HÁTTÉR

A Szenvedélyes történelmi kompromisszuma

Tegnap este nagy győzelmi ünnepséggel köszöntötték a nepáli felkelők történelminek mondott győzelmüket. Az alku, amelyet a kormánnyal kötöttek, távol állt kitűzött céljaiktól, de a maximuma volt annak, amelyet elérhettek Ázsia és a Föld egyik legszegényebb országában.

Kevesen gondolták, hogy ilyen sikereket érhetnek el a felkelők, miközben a maoizmusnak mondott eszmerendszert már magában Kínában is a történelmi múltba rendelték. A mozgalom, amely magát Nepáli Kommunista Párt – Maoistáknak nevezi, azután lépett a fegyveres harc útjára, hogy az 1991-es parlamenti választásokkal létrejött alkotmányos rendszert alkalmatlannak találták arra, hogy átalakítsa az archaikus társadalmi struktúrákat és megszüntesse a szegénységet. Az osztály- és kasztkülönbségek felszámolását, a nők felszabadítását hirdették, és vidékről kerítették be a várost, ahogy azt Mao Ce-tung tanította.

A mozgalom vezére az 52 éves Puspa Kamal Dahal, volt vidéki tanító, akit mozgalmi nevén Pracsandának, azaz Szenvedélyesnek neveznek. A szemüveges Pracsandát a vele interjút készítő BBC-riporter visszahúzódó, elfogódott emberként írta le. A négygyerekes férfi azt nyilatkozta: nemcsak a királyságot számolná fel – ez aligha sikerül neki –, de betiltaná az alkoholfogyasztást, a szerencsejátékot és az amerikai és indiai eredetű „vulgáris irodalom” importját is – jellemezte a győztes felkelőt a brit média.    (M. G.)