Adóengedményt harcolt ki az Audi
Hálásak lehetnek a multinacionális cégek a harcos Audinak: a német cég akciója nyomán - a társaság felfüggesztette honi beruházásait az új közterhek miatt - mindenki kedvezményt kap a szolidaritási adóból. Ezzel főként a Magyarországon jelen lévő nemzetközi társaságok járnak jól - de jól jön a módosítás az új támogatási rendszer miatt igencsak leterhelt hazai gyógyszergyáraknak is. Úgy tudjuk: pénteken Magyarországra látogat Martin Winternkorn, az Audi AG elnöke - talán ekkor be is jelentik a kormánnyal most kötött megegyezés részleteit.
A szolidaritási adó a nyári Gyurcsány-csomag része. A vállalatokat terhelő elvonás különlegessége, hogy semmilyen adókedvezmény sem érvényesíthető vele szemben. Az Audinak azonban az Orbán-kormány - még 1999-ben - 2011-ig szóló adómentességet ígért, és ezt az idén megerősítette a Gyurcsány-kabinet is. A kedvezmény azonban a normál nyereségadóból jár, az ezen felül fizetett szolidaritási adó szabályai ennek érvényesítését nem tették lehetővé - vagyis az Audinak az új terhet ki kell fizetnie. A német cég október 20-án jelentette be: felfüggeszti magyarországi beruházásait (a szerszámgépgyár fejlesztéséről, és egy újonnan vásárolt területre tervezett, ám még titkolt célú óriás beruházásról van szó). Jochem Heizmann, a német cég igazgatósági tagja, a győri gyár felügyelőbizottságának elnöke szerint mindez nem a pénzről szól, hanem arról: tudnak-e kiszámítható gazdasági környezetben működni. Heizmann egy hete hozta nyilvánosságra: a szolidaritási adó alapjából szeretnék leírni a kutatás-fejlesztési ráfordításaikat, és némi támogatást is várnak a kormánytól a beruházásaikhoz.
A kabinet most ezeket a feltételeket fogadhatja el, bár a gazdasági tárca szerint az Audi nem kap különleges kedvezményeket. A K+F költségek leírását általánossá tennék, és az Audi is elfogadja, hogy a szolidaritási adót meg kell fizetnie. Miután azonban a legnagyobb nyereséget (ergo a legtöbb szolidaritásiadó-fizetési kötelezettséget) azok a társaságok könyvelik el Magyarországon, amelyek képesek is ilyen K+F költségek kimutatására, ez az általánosság érinti majd a legérzékenyebben a büdzsét. Igaz, a céges K+F költés nálunk még nem jelentős: állítólag 100 milliárdos nagyságrendű ilyen kiadást számoltak el tavaly a cégek. Ennek alapján az engedmény alig 4 milliárdos kiesést jelent összesen. Más kérdés, hogy eme kiadásaikat meg is tudják emelni a társaságok - papíron legalábbis mindenképpen. Az Audi mindenesetre tavaly 92 milliárdos adózás előtti eredményt ért el. Ha a társaság ennek csak harmadát leírja K+F kiadásként, az önmagában is milliárdos kiesést jelent a büdzsének.
A másik feltétel teljesítése - a beruházáshoz adott kedvezmény - állítólag egyébként is adott volt: az Audi azt kapja, amit a többiek is kaptak volna. Igaz, egyedi támogatás eddig jobbára azoknak a cégeknek járt, amelyek új szereplőnek számítottak a hazai piacon. Ám a hivatalos álláspont szerint Magyarországnak ez megtérülő befektetés - az új munkahelyek és az élénkülő termelékenység miatt.
Az Audi ma Magyarország második legnagyobb cége és exportőre (a Mol után). A társaság 2005-ös ezermilliárd feletti nettó árbevételének 99 százaléka exportból származott, ez a teljes tavalyi magyar kivitel 8,5 százaléka. Az Audi a magyar GDP-nek egymaga 4,5 százalékát termelte meg. A cég akcióját egyébként a többi nagy társaság nem igazán támogatta: az általunk megkeresett külföldi tulajdonú termelő cégek (az Electrolux, a Philips, az Elcoteq, a Suzuki és a General Motors) vezetői úgy nyilatkoztak korábban, hogy nem terveznek hasonló lépést.
A nagybefektetők
