A belső kerületek mind igyekeznek tenni valamit a mindent elborító kutyapiszok ellen. A legtöbb önkormányzat vásárolt magának járdatisztító gépeket, ezek folyamatosan dolgoznak. A megelőzésre azonban különböző módszereket választottak: van, ahol bírsággal, máshol tudatformáló kampánnyal, a kutyák elektronikus azonosításával, esetleg saját ürülékgyűjtő hálózat kialakításával.

A IX. kerületben egy civil társaság is bevetette magát: a Ferencvárosi Kutyatartók Érdekvédelmi Civil Szervezete alakított ki pályázati pénzből kutyafuttatót és ebvécét, nem messze a József Attila-lakóteleptől. A civilek komplett rendezést végeztek - szemétgyűjtés, füvesítés -, kerítést húztak fel, és a kutyavécé mellé még az ebeknek szóló játékokra is volt gondjuk. A tetthelyre természetesen a kutyaszargyűjtő zacskó tárolóját is kihelyezték.

A szomszédos Józsefvárosban folytatják a 2004-ben megkezdett offenzívát. Mint annak idején hírül adtuk, a kerület két éve olyan rendeletet alkotott, amely szerint a közterület-felügyelők akár tízezer forintra is megbüntethetik azokat a kutyasétáltatókat, akik nem tudnak kislapátot és kis zacskót mutatni igazoltatáskor. Kifogás nem lehet: zacskónak és lapátnak mindig kell a gazdánál lennie, amíg az ebbel az utcán jár. A helyi köztisztaság védelmére felkent kht. ügyvezetője, Holé Sándor érdeklődésünkre elmondta: több mint száz alkalommal szabtak ki bírságot, a figyelmeztetések száma pedig ennél még egy nagyságrenddel nagyobb. Holé szerint a szigornak - és persze a takarításnak - köszönhetően lényegesen tisztábbak a józsefvárosi utcák, mint két-három éve, persze a harc hosszú lesz.

Terézvárosban az ugyancsak folyamatos takarítás mellett évek óta a tudatformálásban látják az áttörés zálogát. Korábban az ismert közéleti nevekkel fémjelzett Intelligens Kutyatartók Klubjával, idén egy kutyaszar elleni rövidfilmpályázattal kampányolt az önkormányzat - a helyi polgármester szerint már látható sikerrel. Verók István elmondta, jövőre újabb, a kisfilmes tenderhez hasonló akcióval próbálják ébren tartani a terézvárosiak figyelmét, a részleteket firtató kérdésünkre azonban Verók azt válaszolta: ez legyen meglepetés.

Erzsébetvárosban közben lassan véget ér a részben ugyancsak higiéniai és városképvédelmi célokat szolgáló kutyacsipprogram. A VII. kerületi önkormányzat kötelezte a városrész ebtulajdonosait, hogy október végéig azonosító csipet ültessenek kutyáik bőre alá. A csipes kutyákat speciális leolvasóval igazoltathatja a helyi közterület-felügyelet. A felügyelők elsősorban a nyílt színi kakáltatás és más szabálytalankodások szankcionálásához használják segédeszközül a leolvasót, de azt is folyamatosan ellenőrizni tudják, hogy a kutyák be vannak-e oltva. Hunvald György polgármester tájékoztatása szerint a mai napig az Erzsébetvárosban élő kutyák 70 százalékába ültettek azonosítót, ez nagyjából 3000 eb. A kerület október 31-ig minden költséget állt, az ingyenesség november 1-jén megszűnt, a kötelezettség azonban nem: január 1-jétől a csiptelenség szabálysértésnek számít.

A XI. kerületi önkormányzat elsősorban a sűrű gyűjtőedény-hálózatban látja a kutyaszarmentesség garanciáját. A kerület nyáron kezdte el kitenni az edényzeteket, első nekifutásra ötvenet - ezekből már két hét után két tonna ürüléket vitetett el. A sikeren felbuzdulva úgy döntöttek, hamarosan újabb 145 edényt helyeznek el kerületszerte.

Budapesten az óvatos becslések szerint 170 ezer kutya él, ezek - az ugyancsak óvatos becslés szerint - 20-30 tonna piszokkal szennyezik a várost naponta. A 90-es évek elejétől egymás után indultak az önkormányzati akciók (piktogramok a csatornalefolyók mellett, kutyaszigetek, impregnált fadarabok, műanyag oszlopok, zacskóosztogatás), de igazából egyik sem ér célt. A kép azóta némileg javult; nemrég a főpolgármester is úgy nyilatkozott, hogy valamelyes konszolidációt tapasztalnak. Konstatálták ugyanis, hogy - mint elmondta - több ürülék köt ki az erre rendszeresített edényekben, mint korábban.

Erzsébetvárosi járdatakarító gép. Nem lehet szõnyeg alá söpörni a problémát