A jövőben Magyarországon nem törzskönyvezett, új készítményeket is alkalmazhatnak az orvosok egy, a klinikai gyógyszervizsgálathoz hasonló engedélyeztetési eljárás és etikai vizsgálat után. Ezt a megoldást találta alkalmasnak az egészségügyi tárca és az Országos Gyógyszerészeti Intézet arra, hogy olyan készítményekkel is lehessen gyógyítani, amelyek bizonyítottan hatásosak ugyan, de nálunk még nem regisztrálták őket.

Németországban például az orvosi szabadság keretében hivatalosan is engedélyezték az onkológiai szerek indikáción kívüli használatát - vagyis az orvos, ha szakmailag úgy látja, olyan célra is rendelheti a gyógyszert, amire az nincs törzskönyvezve. Nálunk azonban ez tilos: akár öt év szabadságvesztésre is büntethető az az orvos, aki szabálytalanul alkalmaz gyógyszert. S bár az orvosok igyekeztek kiskaput találni, hogy ilyen készítményekkel is kezelhessék betegeiket, egy közelmúltban kirobbant botrány óta sokkal óvatosabbak.

Egy fiatal vastagbél-daganatos betegnek adott olyan gyógyszert az orvosa, amit ebben az indikációban még nem törzskönyveztek, de a vizsgálatok már bizonyították, hogy hatásos, és a regisztrálása egy-két hónapon belül várható volt. Ekkor emberen végzett kísérlet vádjával vizsgálatot indítottak ellene, amely azonban tisztázta az orvost. A legtöbb helyen azóta inkább megtagadják az ilyen készítmények alkalmazását, még akkor is, ha a szakirodalom egyértelműen bizonyítja, hogy a kezelés eredményes lehetne. A megoldandó kérdés alapvetően az új és drága szerek szabad alkalmazása volt. A daganatok ellen használt régebbi gyógyszerek majd negyven százaléka ugyanis szintén törzskönyv nélkül került be a hivatalos protokoll-listára, de ezeknek az ára nem magas, és használatuk kockázattal sem jár, hiszen sokszorosan kipróbáltak. Az onkológiai szakmai kollégium mindamellett most azon dolgozik, hogy olyan törvénymódosítás készüljön, amely ezeknek a gyógyszereknek a helyzetét is rendezi.

- Gyakran előfordul, hogy lenne elegendő adat a törzskönyveztetéshez, de a gyógyszergyártó cég nem kéri új termékére az eljárást. Szeretnénk, ha nem a beteg látná kárát annak, ha pénzügyi vagy más okok miatt késik egy-egy gyógyszer engedélyeztetése - mondta Pál Tamás. Az OGYI főigazgatója szerint vannak egyértelmű esetek, amikor a klinikai vizsgálatok befejeződtek, máshol esetleg már az engedély is megvan, de azt ide nem kérik, vagy csak később. - A klinikai vizsgálati terv alapján egy-két nap alatt dönthetünk, majd jöhet az etikai bizottság, s mindez elegendő biztonságot jelent a készítmények alkalmazásához - mondja a vezető, aki szerint azonban az eljárás költségét és a gyógyszer árát a tb nem állja.

- Jó lehetőség ez a szabadabb gyógyításra - mondja Bodoky György, a Szent László Kórház onkológus főorvosa. Szerinte ezen a területen, ahol az idő élet-halál kérdése, fontos a rugalmas szabályozás.

Pikó Bélában, az Onkológiai Szakmai Kollégium egyik vezetőjében azonban komoly ellenérzést kelt, hogy nyilván sokan nem tudják majd kifizetni az így elérhetővé tett gyógyszereket. Szerinte kényes etikai kérdés, hogy az életet gyakran csak pár hónappal meghosszabbító gyógyszerekért szabad-e belehajszolni az embereket abba, hogy esetleg mindenüket eladják. Ugyan az egészségbiztosító az újabb készítményeknél "emberen végzett kísérletről beszél", amit nem neki kellene fizetnie, ezek ára nyilván fontos szempont a döntésben.

Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke uniós fórumokon hamarosan felveti, hogy meg kell vizsgálni, a gyógyszercégek miért és mikor kérik, illetve nem kérik egy-egy életmentő termékük regisztrációját.