Az Európai Bizottság várhatóan úgy dönt, hogy nem dönt: a kabinetfőnökök találkozóján körvonalazódó megoldás szerint az EU-biztosok szerdán még nem javasolják a tagállamoknak a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztését.

Ankara öt hetet kapna a december közepi EU-csúcsig, hogy végre „maradéktalanul teljesítse” az ún. EU-török vámegyezmény ankarai jegyzőkönyvében foglaltakat, magyarán: beengedje (görög) Ciprus hajóit és repülőit (légi)kikötőibe. Több tagállam – Ciprus, Görögország, Németország, Franciaország, Ausztria -, valamint ezek uniós biztosai már értésre adták, hogy elfogyott a türelmük. Törökország nemcsak elszabotál egy általa is aláírt egyezményt, hanem nemrég miatta – és a török ciprusiak miatt - hiúsult meg egy, a finn soros elnökség részéről összetrombitált egyeztetés a megosztott szigetről. A törökökkel tavaly októberben megkezdett csatlakozási tárgyalásokon – amelyeket Brüsszelben egyébként is tíz-tizenöt évre terveznek, s „nyílt végű”, azaz kétesélyes folyamatként tartanak számon - eddig egyetlen fejezetet sikerült lezárni.

A Törökországról szerdán nyilvánossá váló jelentés hangvétele általában is igen kritikus a kiszivárogtatások szerint. Az értékelés a reformok lelassulásáról számol be, s Brüsszel külön aggódik az emberi jogok tiszteletben nem tartása miatt. Konkrétan kifogásolja a büntetőtörvénykönyv már hírhedtté lett 301-es paragrafusát, azt a gumiszabályt, amely börtönbe juttathatja a „törökség ellen izgatókat”. Korábban e jogszabály alapján emeltek vádat a nemrég irodalmi Nobel-díjat kapott Orhan Pamuk ellen, majd mentették fel őt. Ankara az elmúlt napokban jelezte: hajlandó módosítani a törvényt.

Brüsszel ugyanakkor nem akarja teljesen eltaszítani a törököket. A tavalyi 57 százalékhoz képest mostanra már így is 32-re csökkent az EU-tagság támogatottsága a 70 milliós országban. A törökök úgy vélik: az EU ugráltatja őket, rendelkezik felettük. A támogatottság drasztikus csökkenése azt az abszurd helyzetet eredményezi, hogy Ankarát akkor sem lehetne most felvenni az EU-ba, ha megfelelne, s a (hamarosan) huszonhetek is készen állnának a befogadására. Az uniós alapszerződés értelmében ugyanis semmilyen államot nem lehet felvenni lakosságának akarata ellenére. Nem mintha az EU lakossága nagyon akarná a bővítést: ennek támogatottsága a huszonötöknél is a kritikus 50 százalék alá esett. Brüsszel szerdai jelentéscsomagjában várhatóan szerepel az a kitétel is, hogy az EU-polgárokra is tekintettel kell lenni a bővítési kötelezettségek vállalásában. Románia és Bulgária januári belépése után az EU egyébként sem tervezi saját kibővülését legalább 2009-ig, hivatalosan az ún. „intézményi kérdések” tisztázásáig.

Az Európai Bizottság jelentést ad ki hat nyugat-balkáni országról, valamint Koszovóról is. Ezek is kivétel nélkül kritikusnak ígérkeznek, de Brüsszel szerint jár ezen országoknak az „európai perspektíva” – jelentse ez akár a tényleges tagságot, vagy sem.

Horvátországtól, amely reményei szerint most végképp elhúz a vele eddig egy hajóban evező Törökországtól, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, valamint a gazdaság reformját várják, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fokozottabb fellépést. Nehezebb eset Szerbia, amellyel jelenleg amúgy is szünetelnek a tárgyalások a társulási egyezményről. Ennek oka, hogy Belgrád nem működik együtt teljesen a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Brüsszel ugyanakkor vízummegállapodást szorgalmaz a tagállamok és Szerbia között, éppen azért, hogy az EU ne szigetelje el az országot.

Macedónia, amely már hivatalos tagjelölt, minden bizonnyal nem kap időpontot a tárgyalások megkezdésére. Bosznia-Hercegovina is csalódni fog amiatt, hogy az EU nem zárja le a megbeszéléseket a társulási egyezményről.