A kockázati tőkére vonatkozó jogszabályok most nem egységesek az EU egyes országaiban - a piac fragmentált, egyedi szabályokkal -, a több tagországban is működő alapok azért, hogy ezeknek megfeleljenek, sokszor igen költséges és bonyolult jogi struktúrát alkalmaznak, ami csökkenti a hatékonyságot - mondta Tzvetkov Julián.

A kisebb alapok és kisebb piacok nem bírják el ezt a költséget, ezért hátrányban vannak. Nem véletlen, hogy a 35-40 aktív alap közül Magyarországon hiányoznak azok a kis befektető cégek, amelyek az 5 millió euró alatti szegmenst célozzák meg. Más országokban, például az Egyesült Királyságban, Spanyolországban vagy Franciaországban megyén belül működő alapok is vannak, helyi tőkével.

A kis piacok hátrányos helyzetét mutatja, hogy az EVCA (European Private Equity and Venture Capital Association - Európai Kockázati és Magántőke Egyesület) adatai szerint a kockázati és magántőke befektetések GDP arányos megoszlása náluk a legalacsonyabb, a 0,403 százalékos európai átlaggal szemben Magyarországon például 0,163, Belgiumban 0,159, Ausztriában pedig 0,083 százalék, míg az Egyesült Királyságban 0,662, Spanyolországban 0,475, Franciaországban 0,453 százalék. Vannak persze ellenpéldák is.

"Egységes európai kockázati és magántőke szabályozásra van szükség, amely biztonságos kereteket biztosít a magántőke szabad mozgásához, megszűntetve a kisebb országokban és piacokon tevékenykedő befektetők hátrányos helyzetét" - jelentette ki az MKME elnöke.

Az EU javaslata, hogy a tagországok ismerjék el a többi ország szabályozási rendszerét. Az adminisztratív korlátok lebontása - figyelembe véve, hogy az adminisztratív költségek mértéke az alapok eszközeinek 2-2,5 százalékát is elérheti -, akár 20 százalékkal is növelheti az alapok átlagosan 10-12 százalékos hozamát.

A Fehér Könyv elkészítéséhez az Európai Bizottság által felkért, 14 képviselőből álló szakértői csoport is megfogalmazott ajánlásokat.

Tzvetkov Julián, aki maga is tagja volt a szakértői csoportnak, elmondta: az általuk készített tanulmány rávilágított, hogy bár az iparág jelentős volument képvisel a befektetett tőkét és az exitek számát tekintve is, nincs egységesen elfogadott módja annak, hogy az alapok hogyan gyűjtsenek forrást és fektessenek be a határon túl, ami jelentősen rontja a hatékonyságukat.

A szakértők nem javasolják újabb szabályozási rendszerek létrehozását, csupán az egyes országokban meglévők elismerését sürgetik az EU többi tagországa által, meggyőződésük ugyanis, hogy csak így tehető versenyképessé az európai uniós kockázati és magántőke iparág - hangsúlyozta az MKME elnöke.

A szakértői csoport által megfogalmazott ajánlás sürgeti a döntéshozókat, hogy a rendelkezésre álló eszközök elérhetővé tételével valamint egymás legjobb tapasztalataiból tanulva, segítsék elő a kockázati és magántőke finanszírozást olyan optimális helyi/nemzeti feltételek megteremtésével, mint például az állami támogatások vagy a Nyugdíjalap Direktíva létrehozása.

Rámutatnak arra, hogy a döntéshozóknak figyelembe kellene venniük az iparág sajátosságait a jogszabályok megalkotása illetve felülvizsgálata során, hogy ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyekkel nem szándékosan ugyan, de árthatnak az iparágnak.

A hatóságoknak az ajánlás szerint biztosítaniuk kell a kockázati tőke helyi tőkével azonos elbírálását, azaz ne kezeljék másként vagy hátrányosan azokat a befektetőket, akik kockázati tőke alapokon keresztül fektetnek be, mint ha közvetlenül befektetési céltársaságba invesztálnának.

A szakértői bizottság szerint az EU intézményeknek és az EU tagállamoknak meg kellene fontolniuk - nem törvényi formában - a "magánkibocsátás" közös értelmezésének elfogadását.

"Az MKME támogatja a szakértői csoport ajánlásait, mert amennyiben ezeket valóban alkalmazzák nemzeti szinten, az alapvetően befolyásolja majd az ipar teljesítőképességét európai szinten is, s az iparág jelentősen hozzájárulhat az európai gazdasági növekedéshez és versenyképességhez" - mondta Tzvetkov Julián.

(MTI)