A második perben azzal vádolja őt és hat társát a bíróság, hogy az iraki hatalom 1987-1988-ban hadműveletet indított az ország kurd lakossága ellen, és abban mintegy 180 ezer ember halálát okozta.

A per 21. tárgyalási napján folytatták a tanúk meghallgatását. A védők ezúttal sem jelentek meg a tárgyalóteremben. Hetek óta bojkottálják a pert, tiltakozva az ellen, hogy szerintük a törvényszék működését politikai megfontolások befolyásolják. A vádlottakat háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolják, Szaddám Huszeint és unokatestvérét, Haszan al-Madzsidot ("Vegyi Alit") ezen felül népirtással is. A hét vádlott közül hármat akár halálbüntetéssel is sújthatnak.

Szaddám Huszein a tárgyaláson öltönyben, de nyakkendő nélkül jelent meg, gyakran mosolygott, de csöndben ült, és fesztelennek tűnt. A tanúk meghallgatása után szót kapott, és nyugodt hangon elmondta, hogy szerinte egyik tanúvallomás sem volt terhelő a vádlottakra.

Az egyik kurd tanú arról számolt be, hogy az Anfal-hadműveletben ő és 32 falubelije 1988 augusztusában az ország kurdok lakta északi részén megadta magát az iraki katonáknak, mert megígérték nekik, hogy kegyelmet kapnak az államfőtől. Ezután azonban sorba állították őket, és elkezdtek rájuk lőni. Mint mondta, mindannyian a földre estek. Ő megsebesült, de túlélte a sortüzet. Később visszament arra helyre, és látta, hogy rajta kívül mindenki, köztük apja, két testvére, valamint 18 további rokona meghalt.

Az első perben vasárnap hozott halálos ítélet ellen Szaddám Huszein fellebbezett, a fellebbviteli bíróság január közepére ígérte az ítélethirdetést, s így - a jogi eljárás rendje szerint - február közepe előtt már biztosan nem fogják kivégezni.

Irán: nem szabad megmásítani a halálos ítéletet Irán kérte kedden az iraki hatóságokat, hogy hajtsák végre a Szaddám Huszein megdöntött iraki diktátor elleni halálos ítéletet, és ne engedjenek az ítélet megmásítására irányuló nyomásnak.

"Reméljük, hogy nem engednek azok nyomásának, akik lélektani háborút indítottak az ítélet megsemmisítéséért. A verdiktet hosszú eljárás előzte meg. Szaddám Huszein bűnös, és megérdemli a halált. Reméljük, hogy végrehajtják a kivégzést a diktátorok elrettentésére" - mondta sajtóértekezletén Golamhoszein Elham, a teheráni kormány szóvivője. Az Európai Unió vezetői ellenzik a halálbüntetést, a vasárnapi ítélethirdetés után aggodalmuknak adtak hangot miatta.

Iránban Szaddám Huszein személyét közmegvetés övezi, mert ő indította el a két ország 1980 és 1988 közötti háborúját, amelynek összesen mintegy egymillió halálos áldozata volt. A volt diktátort síita lakosok elleni népirtásért ítélték halálra vasárnap. Irán többször követelte, hogy az Irán és Kuvait elleni bűntetteiért is vonják őt felelősségre.

Elham szóvivő elvetette azokat az érveket, amelyek szerint Szaddám kivégzése csak súlyosbítja majd a síita és a szunnita felekezet közötti gyűlölködésből fakadó erőszakhullámot Irakban. Szaddám kezéhez síiták és szunniták vére egyaránt tapad - mondta. A diktátor 2003-as elűzése, de főleg a síiták bagdadi hatalomra kerülése óta jelentősen javultak az iraki-iráni kapcsolatok. (MTI)