Az elnök hatáskörét korlátozó új alkotmánytervezetről szavazott az ellenzék kedd hajnalban. A szavazáson nem volt jelen a parlamenti képviselők többsége. Az egyre mélyülő belpolitikai válságban ez a legújabb kihívás Bakijevvel szemben 2005 márciusa óta, amikor a jelenlegi vezetés a reformok ígéretével hatalomra került. Az ellenzék azzal vádolja az államfőt, hogy megszegte az ígéreteit. Bakijev hétfőn az ellenzék követelésére felmentette a belügyminisztert, miután a rendőrök is csatlakoztak a kormányépület előtt öt napja tüntetőkhöz. Ugyanakkor elutasította az ellenzék követelését, hogy mondjon le.

Mintegy négyezer ellenzéki tüntető tartott gyűlést a parlament előtt, miközben az ülésteremben 39 ellenzéki honatya rendkívüli ülést tartott, amelyet alkotmányozó nemzetgyűlésnek kiáltott ki. Ezen aláírták alkotmánytervezetet, és éjfélig (közép-európai idő szerint reggel 6 óráig) adtak időt, hogy a többi parlamenti képviselő is aláírja a dokumentumot.

"Csak négy további aláírás szükséges a határozatképességhez" - közölte Bulot Sernyijasov ellenzéki képviselő, aki szerint amennyiben az elnök nem hajlandó aláírni az okmányt, a népet kérik fel az ítélkezésre. Az új alkotmány értelmében a jövőben az államfő helyett a parlamenté lenne a kormányalakítás joga.

Bakijev elnök kormánya előbb közleményben elutasította az ellenzék ultimátumszerű alkotmánymódosítási javaslatát, a hatalom megkaparintására tett "nyílt és alkotmányellenes" kísérletnek nevezte azt. Leszögezte a kabinet, hogy ura a belpolitikai helyzetnek. Később az elnök sajtóértekezleten közölte, hogy ugyan nincs szándékában feloszlatni a parlamentet, de megvan a joga hozzá, és ha nem oldódik meg a kormány és a törvényhozás közötti patthelyzet, akkor kénytelen lesz ezt megtenni. (MTI)