Ünnep tudásvita után

MTA kutatás-fejlesztés kóka jános

Az utóbbi időben többször is összezördült a magyar tudomány teljesítményén, a kutatás finanszírozásán Kóka János gazdasági miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Tegnap együtt nyitották meg a Magyar Tudomány Ünnepe 2006 rendezvénysorozatot.

"A XXI. században a tudományos élet szereplőinek kötelességük segíteni a gazdaságot, mert a szellemi hozzájárulás minden, Magyarországon gyártott terméknél annak magyar profittartalmát növeli" - idézte az MTI Vizi E. Szilvesztert, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. A profeszszor szerint a gazdaság is fölismerte, hogy fejlődéséhez szüksége van a magyar tudomány képviselőinek támogatására. Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, az innovációs lánc összekapcsolása elemi érdekünk, a gazdaságnak, a tudóstársadalomnak és a felsőoktatásnak egyaránt.

Kóka János gazdasági miniszter szerint Magyarországon a tudományos élet szereplőinek feladata, hogy a tudást előállítsák. A gazdasági kormányzat szerepe pedig az, hogy megteremtse a feltételeket a tudás társadalmi és gazdasági haszonná válásához. Az MTA és a gazdasági kormányzat közötti viták ideje lejárt, most a kooperáció időszaka következik. Az elkövetkező hét évben évente mintegy 100 milliárd forint jut kutatás-fejlesztési és innovációs célokra. Ezt évente több 10 milliárd forintos, visszatérítendő támogatás egészítheti ki.

Kutatunk és fejlesztünk

Tavaly 2516 kutatóhelyen 49 723-an kapcsolódtak be a kutatás-fejlesztésbe - s e létszám hatvan százaléka teljes munkaidőben próbált választ találni a vizsgált problémákra. Jó hír, hogy csökkent a kutatók átlagéletkora. Egyre apad a 65 évnél idősebbek száma, miközben emelkedik a 25-34 évesek részaránya. Tudjuk, a kutatás is pénzfüggő. 2005-ben erre a célra 207,8 milliárd forintot költött az ország, ami 14,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A 207,8 milliárd a nemzeti össztermék 0,95 százalékának felelt meg. Ez magasabb, mint a 2004-es hasonló adat, de elmarad a 2002-estől. Az OECD országokban a GDP 2,2 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre, míg az unió 25 államában ez az átlag 1,9 százalék. Azaz, még az átlagoktól is messze vagyunk.

A kutatásra költött pénzek 45 százalékát a vállalkozói kutatóhelyeken használták fel, 29 százalékát a kormányzat által működtetett intézetekben, míg a maradék 26 százalékot a felsőoktatási kutatóhelyeken. Örvendetes változás, hogy az ipar egyre több pénzt költ ilyen célra.

A tudományos témák összesítése szerint 2005-ben összesen 23 ezer kérdéssel foglalkoztak Magyarországon. A legtöbb kérdésre a műszaki tudományok, illetve a természettudományok terén keresték a választ. A szakfolyóiratokban tavaly 30 ezer cikk jelent meg. A legintenzívebb publikációs tevékenység a felsőoktatás terén folyt: itt száz kutató átlagosan 58 könyvet és 386 cikket produkált. A legtöbb könyvet a bölcsészek írták, míg a külföldön megjelent cikkek 46 százaléka természettudományos témájú volt, húsz százaléka pedig az orvostudományról szólt. (Ö. Z.)

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.