Kötél a kirakatban
Márpedig Iraknak most nem az kellene, hogy a sok törésvonal mentén zajló, féltucat belháborúban részes felek még elszántabbak legyenek. Akár ebben, akár a hátralévő többi perben ítélik kötélre Szaddámot, csak annyiban szolgáltatnak igazságot, hogy esetleg visszariasztják a majdani népirtót: vigyázz, akasztófán végezheted. Bár eddig egyet sem sikerült visszatartani.
Irakot azonban belátható ideig nem fenyegeti újabb Szaddám feltűnése. Annál inkább egy durván leegyszerűsítő következtetés: Bush amerikai elnök felakasztatta egyik ellenségét. Igaztalanul, de sokan ezt is politikai gyilkosságnak érezhetik, hiába csomagolták jogerős ítéletbe. De ha nem így érzik is, Szaddám halála egyfajta szánalmat gerjeszt. Na ez az, amit végképp nem érdemel.
S ha már politikai aktusként kétértelmű, akkor - sajnos - a diktátorok kivégzése erkölcsileg sem csak elégtételt hoz, hanem kétségeket is. Tényleg független volt a bíróság? Igazán korrekt volt a bizonyítás és a védelem? A Szaddám-per esetében inkább a nem felé billen a mérleg nyelve - függetlenül a vádlott bűnösségétől. És még tovább: jó az a törvény, amely szerint bármiért halállal büntethető valaki? Nem az lenne erkölcsileg magasabb rendű, ha még egy Szaddámot sem lehetne halálra ítélni, mert az élet szent, világi és jogi értelemben is? Szaddám főbűne az ugyanis, hogy konkrétan ezrek, közvetve milliók élethez való jogát sértette meg. Akkor az áldozatok nevében el kell venni az ő élethez való jogát?
Szép napnak minősítette (szerintem ízléstelenül) az ítélet napját egy washingtoni szóvivő. Pedig ezen a napon jottányival sem jutottunk közelebb Irak békéjéhez és demokráciájához. Sőt. Szaddám kivégzése csak tovább odázná az irakiak belső kiegyezését. Életben - életfogytig tartó börtönben - hagyva viszont 1. súlyosabb lenne a büntetése, nem lehetne mártír; 2. akarata ellenére azt jelképezné, mitől jobb a demokrácia a diktatúránál. Az élet tiszteletétől jobb, és minden mástól, ami ebből következik.
Kötelet a kirakatba?! Eredetileg a perrel a jogállamiságra, az igazságosságra akartak pozitív példát "statuálni". Nem sikerült. Az ítélet csak tovább ront ezen. Ha már kirakatpert rendeztek, miért nem a demokrácia erkölcsi erejét szemléltetik vele? Talán egy tényleg szép napon, ha lesz olyan valaha is.