- A múlt héten Brüsszelnek benyújtott, véglegesített Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kormány rögzítette az egyes operatív programokra fordítható keretösszegeket is. Összesen mennyi jut majd emberierőforrás-fejlesztésre?

- Ha valamennyi e célra fordítható forrást összeadjuk, durván 1600-1700 milliárd forint áll rendelkezésünkre a következő hét évben. A két nagy Strukturális Alapból, az Európai Szociális Alapból, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott ágazati operatív program mintegy 1400 milliárd forintos kerettel indul: a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TAMOP) 900, míg a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban (TIOP) 520-525 milliárd forint áll rendelkezésünkre. Ezt egészíti majd ki a tervek szerint hat regionális operatív program helyben elkölthető forrása: ezek nagyságáról még nincs döntés. Ugyan a hetedik, közép-magyarországi régió beruházási kerete maximált - nem haladhatja meg a 430 milliárd forintot - azért itt is lesz pénz infrastruktúrafejlesztésre.

- Milyenek az arányok a két programon belül?

Az infrastruktúrafejlesztésre irányuló operatív programnál rendelkezésre álló összeg felét az egészségügyi reformot támogató projektek viszik el, az oktatási prioritásra 22-23 százalék jut. Ez alatt inkább az oktatási informatikai és adminisztrációs rendszerek, valamint a felsőoktatás minőségi fejlesztését, például a kutatólaboratóriumok korszerűsítését, a műszaki, illetve a természettudományos oktatási infrastruktúra bővítését kell érteni, mivel a közoktatási intézmények - általános és középiskolák, kollégiumok - felújításának támogatására a regionális programokban lesz lehetősség. A munkaerő-piaci beilleszkedést és a társadalmi befogadást segítő fejlesztésekre az operatív program forrásainak 19-20 százalékát fordítanánk. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korszerűbb szolgáltatásait szeretnénk infrastrukturális feltételekkel is megerősíteni: folytatódik a munkaügyi kirendeltségek felújítása, bővítése, esetenként a bérelt épületek megvásárlása, valamint a hatékonyságot javító informatikai megoldások bevezetése. Erre szükség is lesz, például a munkaügyi és a szociális ellátórendszer rokkantnyugdíjazással összefüggő feladatainak integrációja miatt. E prioritáshoz tartozik az újabb térségi integrált szakképző központok létrehozása, vagy a benntlakásos intézmények - gyermek- vagy nyugdíjasotthonok - átalakítsa is. Önálló prioritást kapott a kulturális infrastruktúra fejlesztése: a források hat százaléka jut a közgyűjtemények több célra hasznosíthatóvá tételére, digitalizálásra.

- Hogyan alakul a másik operatív program belső forrásmegosztása?

- A Társadalmi Megújulás Operatív Program alapvetően a foglalkoztatottság bővítése és az inaktivitás elleni harc jegyében készült: a tervek szerint kifejezetten foglalkoztatás-bővítésre az ESZA-források 23 százalékát fordítanánk. Az operatív program keretének közel ötödét szánjuk a munkaerő-piacra való belépés ösztönzésére, az inaktív rétegek, illetve a hátrányos munkapiaci helyzetű csoportok - mint a fiatal, illetve az 50 év fölötti munkavállalók, a romák, kisgyermeket nevelő anyák - mobilizálására: olyan speciális, egyénre szabott szolgáltatások, készségfejlesztő programok indításával, amely képessé tenné őket a munkapiaci elvárásoknak való jobb megfelelésre. Ide tartozik a nők vállalkozóvá válásának támogatása, a családbarát munkahelyi programok kialakítása, vagy épp a szociális gazdaság, a családsegítő, illetve a falugondnoki szolgálatok erősítése is, amelyek korábban az EQUAL programban szerepeltek.

- Tehát az EQUAL megszűnik?

- Igen, viszont a keretében korábban elindult alternatív és újszerű kezdeményezéseket folytatni szeretnénk a TAMOP-on belül. Nagyjából egyenlő arányban támogatnánk, azaz a források 20-20 százalékát fordítanánk az alkalmazkodóképesség javítását, illetve a minőségi oktatást és a hozzáférés javítását célzó prioritásokra. Előbbi elsősorban a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztését takarja: a térségi integrált szakképző központok és a regionális képzési hálózatok kialakítását, működésük összehangolását, de innen támogatnánk a munkahelyi képzéseket és a pályaorientációs, pályakövető szolgáltatások fejlesztését, az alternatív foglalkoztatási formák terjesztését, valamint a társadalmi párbeszédben résztvevő szervezetek erősítését is. A minőségi oktatásról szóló prioritás a közoktatásban elindított fejlesztések folytatását, a kompetenciaalapú oktatás, új mérési, értékelési rendszerek, alternatív pedagógiai módszerek bevezetését, a tanártovábbképzés támogatását célozza, de hangsúlyos szerepet kapnak majd az antidiszkriminációs és az integrált iskolai oktatást támogató programok is. A negyedik prioritás az emberierőforrás-fejlesztést támogatja - a források 11-12 százaléka jutna e célra - a kutatás és az innováció területén. Ez jórészt a felsőoktatásra irányul majd: a Bolognai folyamathoz kapcsolódó master, doktori és posztdoktori képzések, programok, ösztöndíjak kidolgozását támogatja, de a tervek között szerepel a technológiai transzferközpontok létrehozása, valamint a műszaki és természettudományos képzések színvonalának javítása is. Szeretnénk a tehetséges kutatók helyben tartását, sőt hazacsábítását segítő pályázatokat is meghirdetni. Az ötödik prioritás az egészségmegőrzést és a társadalmi befogadás, részvétel erősítését, a hátrányos helyzetű csoportok integrációját támogatná, például olyan kezdeményezésekkel, amelyek már bölcsődés, óvodás korban segítenék a családi hátterük miatt hátrányosabb helyzetű gyerekek kiegyensúlyozott fejlődését.

- Összevetve az első fejlesztési tervvel, mintha kevesebb konkrétum lenne az operatív programokban.

- Így van. Ezek inkább csak a kereteket adják meg, a konkrét projekteket, pályázatokat majd a két évre szóló akciótervek tartalmazzák. A 2007-2008-ra szóló tervek kidolgozása - a civil szervezeteket is bevonva - még zajlik, de decemberben ezeket is társadalmi vitára bocsátjuk. Meghirdetés előtt a pályázati csomagokat is véleményezhetik majd a civil szervezetek, mivel terveink szerint közzétesszük ezeket az interneten és csak ezután írjuk ki előreláthatólag január végén az első pályázatokat. Ezek vélhetően a korábban már jól bevált pályázatok - mint a vállalkozói ismeretek fejlesztése vagy a "Lépj egyet előre" programok - folytatásai lesznek, de szóba került újabb TISZK-ek (Térségi Integrált Szakképző Központok) létrehozását támogató felhívás közzététele is. Válogatni lesz miből, mivel most is zajlik egy intenzív projektgyűjtő tevékenység. Eddig csaknem ezer ötlet gyűlt össze, például forráshiány miatt korábban elutasított, de jól kidolgozott pályázatok. Az akcióterveket évente felülvizsgáljuk majd. Magyarországnak jelenleg érdeke is, hogy általánosabban fogalmazzanak az operatív programok, ne kössük meg túlzottan a saját kezünket. Az operatív programok ugyanis hét évre szólnak, amelyeken - ha az EU jóváhagyja őket - már nem nagyon lehet változtatni, és így a hét év alatt felmerülő, előre nem látható problémák megoldásában is kevesebb mozgástere lesz az országnak.

Évente felülvizsgálják az akcióterveket