Az Európán kívüli országok közül Japán az ítélet igazságos mivoltát emelte ki, John Howard ausztrál kormányfő - Bush elnök lelkes támogatója - pedig azt mondta, "a per a(z iraki) demokrácia reményének a jele".

Nagy-Britannia kivételével valamennyi nyugat-európai ország támogatta, hogy a volt diktátornak felelnie kell a bűneiért, de elvből elutasította a halálbüntetést. Tony Blair brit kormányfő - George Bush amerikai elnökkel ellentétben, aki előző nap "a fiatal iraki demokrácia és az alkotmányos kormány nagy vívmányának" nevezte a halálos ítéletet - nem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni az ügyben. Csak annyit mondott, London "általában" ellenzi a halálbüntetést. Mint hozzáfűzte, a bagdadi per fő érdeme az, hogy megmutatta a világnak a Huszein-rezsim "elborzasztó brutalitását", amelynek több százezren estek áldozatául.

Az olasz kormányfő londoni látogatásán leszögezte: Róma a konkrét ügyben is ellenzi a halálbüntetés végrehajtását. Az olasz és a francia külügyminiszter Párizsban úgy nyilatkozott, a halálos ítélet végrehajtását "etikai okokból" és a jelenlegi - "mérhetetlenül aggasztó, a polgárháború küszöbén álló" - iraki viszonyok szempontjából is ellenzi.

Spanyolország úgy ítélte meg, hogy "mint más politikai vezetőknek, Szaddám Huszeinnek is felelnie kell tetteiért". Hasonlóan reagált az ítéletre Írország, Svédország és Dánia is, Koppenhága ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem támogatja az iraki különleges törvényszéket.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozatban üdvözölte, hogy az iraki igazságszolgáltatás felelősségre vonta a megbuktatott rezsim korábbi vezetőjét, feltárva annak bűneit. A kancellár egyben közvetve bírálta a halálos ítéletet, utalva arra, hogy Németország nem támogatja ezt a büntetést.

Svájc szerint a halálbüntetés nem indokolható, még a legsúlyosabb bűnökért sem, a Vatikán pedig bírálta a halálbüntetést, amely szerint Irak még "szemet szemért, fogat fogért" időszakában él.

Oroszország utalt arra, hogy az Egyesült Államoknak is szerepe volt az ítéletben. "Egy ország állampolgárának pere - bármilyen tisztséget töltött is be -, az adott ország belügye, és külső befolyás nélkül kell lefolynia" - közölte az orosz külügyminisztérium.

Törökország szerint az ítélet "várhatóan örömet szerez a sokat szenvedett iraki népnek".

Irán, amely 1980 és 1988 között háborúban állt Szaddám Huszein rendszerével, örömét fejezte ki az ítélet miatt. "Az iszlám köztársaság kedvezően fogadja az ítéletet" a teheráni külügyminisztérium szerint, amely kérte, ne feledkezzenek meg arról, hogy Szaddám nyugati támogatói a diktátort segítve előkészítették a talajt a bűneihez.

Kuvait, amelyet az iraki hadsereg 16 évvel ezelőtt megszállt, hivatalosan nem reagált az ítéletre, de az utca népe tapsolva, örömkönnyekkel fogadta a hírt.

A szaúdi tanácskozó gyűlés (parlament) egyik tagja, Mohammed az-Zalfa üdvözölte az ítéletet, mondván, hogy ez a legkevesebb a hozzátartozóikat elveszített irakiak számára.

Az egyiptomi Muzulmán Testvériség szerint a Szaddám Huszein által elkövetett "megszámlálhatatlan bűnök" kisebbek, mint amelyeket a nyugati "megszállók elkövettek" Irakban.

"Ezt az ítéletet a Fehér Ház diktálta, amely azt hiszi, hogy Szaddám Huszeint kivégezve, kivégzi a hősies ellenállást" - szögezte le Aisa el-Kadhafi, Moammer el-Kadhafi líbiai vezető lánya, aki maga is részt vett a volt diktátor védelmében.

A Hamász iszlámista palesztin szervezet támogatásáról biztosított az elítéltet. "Mi, a palesztin nép, bárkit támogatunk, aki a népünket támogatja, és Szaddám Huszein közöttük volt" - jelentette ki Favzi Barhúm Hamász-szóvivő.

Izrael - a feszültség további fokozódását elkerülendő -, valamint a belügyekbe való beavatkozást elutasító Kína nem kommentálta az ítéletet.

Louise Arbour, az EBSZ emberi jogi főbiztosa figyelmeztette az iraki hatóságokat, hogy minden jogorvoslati lehetőséget meg kell adni a hét elítéltnek. Élesen elítélte a Szaddám Huszeinre és két vádlott-társára kiszabott halálbüntetést az Amnesty International, amely szintén úgy vélekedett, hogy az ítélethez vezető per súlyosan elhibázott és méltánytalan volt. Hasonlóan vélekedett egy másik emberjogi szervezet, a Human Right Watch is.

Szaddám Huszein volt iraki elnököt emberiesség elleni bűntettek miatt halálra ítélték vasárnap, miután bűnösnek mondták ki az ellene indult első perben, a dudzsaili mészárlás ügyében. Dudzsail iraki síita faluban 148 embert öltek meg az iraki biztonsági erők 1982-ben, megtorlásul egy Szaddám Huszein elleni merényletkísérletért.

Az előző rendszer vezető tisztségviselőinek bűnpereiben eljáró iraki különleges törvényszék ítélete szerint akasztófán végzi Szaddám Huszein féltestvére, Barzán at-Tikríti volt titkosszolgálati vezető és a forradalmi bíróság egykori vezetője, Avad al-Bandar. Életfogytiglani börtönbüntetést róttak ki Taha Jaszín Ramadán volt alelnökre, akire az ügyészség a perben szintén halálbüntetést kért. A Baasz párt három további volt vezető tisztségviselőjére kínzás és gyilkosság bűntette miatt 15 évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki, egy negyediket pedig felmentettek.

A volt iraki diktátor ellen több ügyben is folyik büntetőeljárás, s mindegyik esetben olyan súlyú a vád, hogy bármelyik perben halálra ítélhetik. A volt iraki elnök és három vádlott-társa ügyében hétfőn automatikus fellebbviteli eljárás kezdődik.

(MTI)