Mandicot teszik felelőssé egy szarajevói rendőrségi kiképzőközpont elleni támadásért a boszniai háború elején, 1992 áprilisában. Ezenkívül a kelet-boszniai Foca városában polgári lakosok terhére elkövetett háborús bűntettekkel is vádolják.

A vádirat szerint Mandic felelős azért, hogy 1992 folyamán internáló táborokat működtettek Bosznia szerb részein. A börtöntáborokban számos nem szerb nemzetiségű boszniai polgárt tartottak fogva bírósági ítélet nélkül.

Mandic a boszniai háború idején a legsúlyosabb háborús bűntényekkel vádolt, jelenleg is szökésben lévő volt boszniai szerb elnök, Radovan Karadzic kormányában belügyminiszter-helyettesi és igazságügy-miniszteri posztot töltött be.

A dúsgazdag üzletember-politikust tíz nappal ezelőtt kilenc év börtönbüntetésre ítélték hatalommal való visszaélés, szervezett bűnözés és Karadzic bújtatásához nyújtott segítségnyújtás miatt. Mandic a háború után a boszniai Privredna Banka igazgatója lett és 1999-ben törvénytelen pénzalapot hozott létre, hogy megvédje üldözőitől Karadzicot. A mintegy 1,5 millió eurónyi összeget egy illegális számlára utalta át egy belgrádi bank, amely akkor a néhai Slobodan Milosevic szerb és jugoszláv elnök ellenőrzése alatt állt.

A boszniai háború után Mandic Belgrádba költözött. Tavaly augusztusban tartóztatták le Montenegróban, és átadták a boszniai hatóságoknak.

(forrás: MTI)