Az egy hét során megpróbálják (legalább részben) feltérképezni, hogyan él tovább a különböző zenei (és más művészeti) ágakban, műfajokban Bartók művészi koncepciója, zenei gondolatvilága, hagyománytisztelete és erkölcsisége, humánuma. A gazdag programban elsősorban zeneszerzők és muzsikusok szerepelnek szinte minden műfajból. 

A „Bartók és a jazz” témakört két jazz-pianistával járják körül, egyikük Oláh Kálmán nemzetközi hírű magyar dzsessz-zongorista, aki korábban már készített lemezt és adott koncertet Bartók szerzeményeinek felhasználásával, s most újra Bartók életművét tanulmányozza, és lelkesen keresi az utakat annak továbbgondolására (nov.9. 18h). Másikuk Márkus Tibor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének adjunktusa, az Equinox Jazzquartet vezetője és zongoristája, akinek szívügye a jazz-ről szóló ismeretterjesztés, ráadásul műveiben maga is sokat merített Bartók zenéjéből. (nov. 6. 20h.)

A nép- és etnozenei hatásokat egyrészt Agócs Gergely népzenekutatóval, a Fonó zenekar fúvósával, a Hagyományok Háza munkatársával, a „Hagyomány és Művészet – Bartók Béla művészeti koncepciója az ezredfordulón” című konferencia szervezőjével térképezik föl (nov. 6. 15h).

Másrészt vendég lesz a rádióban Kiss Ferenc ős-Kolindás és -Vízöntős etnozenész, az Etnofon zenei Társulás „lelke, akinek idén megjelentetett „Szerelemajtók” c. lemeze is Bartók tiszteletére készült, a Kékszakállút idéző műben a magyar népdal- és balladakincs, valamint a hangszeres népzene legszebb rétegét szólaltatja meg társaival,  a maguk sajátos, a zenei hagyományt újszerűen megélő módján. (nov. 7. 17h.)

A rádió műsorvezetőinek meggyőződése, hogy Bartók hatása a rockzenére is óriási. Ennek „bizonyítására” elhívják Cziránku Sándor gitárost, a Barbaro legendás, öntörvényű zenészét, aki a zenekar korai koncertjein sose mulasztotta el előadni az Allegro Barbaro-t egy dob-gitár duett keretében a híres kétnyakú gitárral; és azóta is folyamatosan rengeteget merít Bartók munkásságából. (nov. 12. 10h)

Emellett a műsorkészítők vasárnap délelőtt megpróbálják maguk is, saját lemezgyűjteményükből szemezgetve kimutatni Bartóknak a rock- (elsősorban a progresszív rock)ra gyakorolt befolyását (Pl. ELP, Collegium Musicum, King Crimson, Focus, Ekseption, Gentle Giant, East of Eden).

A klasszikus zenei értelmezésekhez Selmeczi Jánost, a Fesztiválzenekar koncertmesterét és első hegedűsét hívják segítségül. A muzsikus a műsorban, hegedűje kíséretével magyaráz el motívumokat, amelyeket jó tudni a  Bartók-muzsika megértéséhez. (nov. 12. 14h)

További vendégek és tervezett műsorok:

• Bartók és a film (Bartók hatása a XX. sz. második felének filmművészetére és filmzenéjére. Beszélgetés Székelyi Péter filmesztétával) (nov. 9. 15h)

• A Bartók Emlékház (Beszélgetés Szirányi Jánossal, a Ház igazgatójával) (nov. 9. 16.30 h)

• Bartók ismert és  ismeretlen kórusművei (Vendég: Tóth Árpád karnagy, a Zeneakadémia karvezetés szakos doktorandusza) (nov. 7. 20h)

• Bartók az emigrációban (Vendég: Bethlenfalvy Bálint fiatal zeneszerző)

• Bartók a hajón (Bartók Béla életének sorsfordulói, megpróbálva rekonstruálni, milyen gondolatok járhattak a fejében az Amerikába tartó hajó fedélzetén, egyedül a korlátnak támaszkodva.) (nov. 10. 18h)

• Lehetséges-e Bartók és az india zene társítása? (Vendég: Bakaja Zoltán hegedűművész)

• Mit gondolt Bartók korának könnyűzenéjéről?

• Kékszakállú (Milyennek látszik az opera 30 évvel a szexuális forradalom kifulladása után? Stúdióbeszélgetés, melynek során elhangzik az opera teljes zenei anyaga, története és a mű befogadása közben szerzett élmények) (nov. 11. 18h)

Mindeközben végig folyamatosan hallhatók lesznek ismert és kevésbé ismert Bartók-művek.

A részletes program megtalálható a rádió honlapján >>>>

A Fúzió Rádió az FM 93,5 MHz-en fogható Budapest XI.kerületében és környékén, valamint interneten. Adásidő: minden nap 10-22 óráig - kivéve a szerdai adásszünetet.