Indul a 72 órás hadjárat
A szakmai körökben a 2000-es és a 2004-es elnökválasztás után legendássá vált, háromnapos jobboldali hajrát az egy évvel ezelőtti (republikánus vereséggel végződött) virginiai kormányzóválasztás alkalmával Kubatov Gábor, a Fidesz mozgósítási főnöke is megfigyelte, és az idén Magyarországon is megpróbálta megvalósítani. A demokraták most első ízben szerveznek a republikánusokéhoz hasonló kampányhajrát.
A kormánypárti stratégia George W. Bush utolsó heti programján is látszik. Az elnök kizárólag olyan államokban kampányol, ahol 2004-ben a többség rá szavazott, és meszsze elkerüli azokat a helyszíneket, ahol megjelenése inkább gyengítené, semmint erősítené pártja jelöltjeit. A választók középső, a pártok között ingadozó része elsősorban az iraki háború miatt fordult szembe a kormányzattal, míg a demokrata híveket felpaprikázta Bush elnök hatéves kormányzása. Az elmúlt hónapok korrupciós és szexbotrányai sok republikánus szavazót elbizonytalanítottak, a végeredmény jelentős részben attól függ, hogy ők végül az urnákhoz járulnak-e.
Az Egyesült Államokban kétévente választják újra a képviselőház 435 tagját. A szenátusi mandátum hat évre szól, ott egyszerre csak a honatyák egyharmadát választják. A mostani szenátusi verseny 33 helyéből 18 demokrata, 15 republikánus. A Demokrata Pártnak az alsóházban 15, a felsőházban 6 mandátumot kellene elhódítania. A közvélemény-kutatók szerint a harc a végletekig kiélezett, az ellenzék a képviselőházban 18-24, a szenátusban 4-6 pluszmandátumra számíthat, ám a különbségek sok helyen a statisztikai hibahatáron belül vannak.
Bush elnök 537 floridai szavazaton és a legfelső bíróság 5:4 arányú döntésén múló 2000-es győzelme óta az amerikaiak jelentős része nem bízik a választás tisztaságában. (Floridában most a szenátorságért indul Katherine Harris, aki hat éve választási tisztviselőként kulcsszerepet játszott Bush sikerében. A felmérések szerint nincs sok esélye.) Független szervezetek szerint az 50 tagállamból legalább tízben várhatók szervezési és politikai nehézségek. Különösen aggályos az elektronikus szavazógépek használata - ezek sok helyen semmilyen nyomtatott "bizonylatot" nem adnak, így a szavazó nem győződhet meg róla, hogy a gép tényleg oda számolja el a voksát, ahová szánja. A republikánus tisztviselők egy sor helyen most is akadályozni próbálják a többségében a demokratákhoz húzó fekete és spanyol ajkú népesség szavazását. Kaliforniában például a spanyolosan hangzó nevű választóknak megtévesztő levelet küldtek, amelyben deportálással fenyegetik az illegális bevándorlókat, ha szavazni próbálnak. Büntetés azonban csak azoknak járhat, akik nem állampolgárok, és mégis szavazni akarnak. Az egykori illegális bevándorlók, ha megkapták az állampolgárságot, teljes jogú szavazók, nem beszélve arról, hogy Kaliforniában sok a spanyol nevű, de amerikai születésű lakos. A kongresszus valamelyik vagy mindkét házának elvesztése súlyos csapást jelentene Bush elnöknek, aki elveszítené a lehetőséget belpolitikai programjának megvalósítására. Az USA külpolitikájában azonban nem várható változás.
Azonnal lemondott az amerikai evangelikálok egyik legfontosabb vezetője, miután egy férfiprostituált csütörtökön azt mondta róla, hogy pénzért hosszabb időn át rendszeresen szexuális kapcsolatuk volt. Ted Haggard tagadja a vádat, azt állítja, hogy nem ismeri a férfit, sosem volt homoszexuális kapcsolata, és mindig hű volt a feleségéhez. Az Evangelikálok Országos Szövetségének 30 millió tagja van, a szervezetnek Haggard az elnöke. A tiszteletest szoros szálak fűzik a Fehér Házhoz. Saját államában, Coloradóban és még további hét helyen kedden népszavazás lesz az egyneműek házasságának tilalmáról. A botrány csapás a republikánusoknak, akik abban reménykednek, hogy 2000-hez
